Vasárnap búcsúztatják Kemény Henriket a Népligetben

A HVG.hu portálom megjelent cikk szerint végakaratának megfelelõen a Népligetben, az egykori Kemény Bábszínház helyén szórják szét Kemény Henrik bábmûvész hamvait január 29-én, vasárnap 15 órakor. Csendes búcsúztatását barátai és tisztelõi körében tartják.

A Kossuth-díjas bábmûvész január 29-én ünnepelte volna 87. születésnapját. Már évekkel ezelõtt kinyilvánította: "A Ligetben szórják szét a hamvaimat. Ezt szeretném! Ott születtem, ott van az életünk".

A bábmûvész szinte minden vasárnap délután három és négy óra között ellátogatott az általa Bódénak nevezett Kemény Bábszínházhoz, amely 2011. október 2-án leégett - idézte fel korábban Láposi Terka, a Korngut-Kemény Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Mint fogalmazott: a Kemény Bábszínház maradványai elõtti tisztáson szórják szét Kemény Henrik hamvait, hogy "itt találjon békére a magyar bábmûvészet legeredetibb és legzseniálisabb vásári bábjátékosa".

A Kemény Henrik hamvait tartalmazó urnát január 16-án, hétfõn Debrecenben, a Vojtina Bábaszínházban ravatalozták fel, ahol barátai, tanítványai, tisztelõi vettek búcsút Vitéz László életre keltõjétõl.

Kemény Henrik 1925. január 29-én, Budapesten született. A Bábszínészképzõn 1964-ben végzett. A család mutatványos bódéjában nõtt fel, az apja és nagyapja által teremtett, több mint százéves hagyományokat folytatta. 1931 óta lépett fel, 1935-ben játszotta el elsõ fõszerepét, és faragta ki elsõ bábfiguráját. 1945-ben vette át édesapjától a színházat.

Az 1950-es évek elején felszámolták a népligeti vurstlit, ekkor az Állami Bábszínházhoz került. Az itt töltött két évtized alatt bábokat tervezett és készített, játszott, majd visszatért a vándorszínházhoz. Dolgozott tévémûsorokon is, nevéhez fûzõdik Vitéz László mellett a Zsebtévé Hakapeszi Makija és Süsü, a sárkány is.

Kiváló mûvész címet 2002-ben kapott. 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a hazai vásári bábjáték legtisztább hagyományainak õrzéséért és terjesztéséért végzett tevékenységéért, hét évtizedes, országszerte ismert és elismert legendás mûvészetéért. 2008-ban Prima-díjat kapott.

Forrás: HVG.hu

2012.január 27.

 Az ecsédi régi temetõ sorsa

Az Akácfa utcai régi temetõt az elmúlt évtizedekben úgy benõtte a gaz, hogy a környéken közlekedõ idegen észre sem vehette, hogy háromhektáros sírkert közelében jár. Ezért gondolta úgy a település vezetése, hogy közmunkásokkal elvégezteti a karbantartást, s járhatóvá teszi a parcellák közötti utakat, a kivágott fákat pedig a rászorulóknak adja. A temetkezési helyet – amely a Nagyköz felõl közelíthetõ meg, és sûrûn lakott környéken található – negyven éve nem használják, így aligha sejtették, hogy a tevékenység felkavarja majd az indulatokat. Utóbbihoz kellett az is, hogy a munkások olykor – mint egy volt helyi képviselõ fogalmazott – barbár módon végezték a dolgukat

A problémák azonban nem ezzel kezdõdtek. Februárban már beszámoltunk arról, hogy sok helybeli szerint az önkormányzat vezetése a megkérdezésük nélkül „irtotta ki” a növényzetet, s így a közeli házak ablakaiból immár közvetlenül a sírokra nyílik kilátás. Ennélfogva, még ha jó szándék vezette is az illetékeseket, döntésük elõtt gondoskodni kellett volna a növényzet pótlásáról – jelentették ki. Maksa Mátyás polgármester akkor közölte: halaszthatatlanná vált a sírkert rendbetétele, aminek során elszállították azt a szemetet is, amelyet a lakosság egy része a területen helyezett el. Az eltávolított növényzetet sövénnyel pótolják – mondta, hozzátéve azt is, hogy a lakosok többsége egyetért az intézkedéssel.

Akadt olyan ecsédi lakos, aki erre úgy reagált, hogy a munkálatok elõtt szakemberek segítségét kellett volna kérni, továbbá az õsfákat kár volt kivágni és értékesíteni. A polgármester válaszul újfent megerõsítette, hogy a kitermelt tüzelõnek valót a rászorulók kapták meg.

A napokban rendõrök jártak a régi temetõben. Egy bejelentés nyomán érkeztek oda, valaki ugyanis arról tájékoztatta õket, hogy a temetõrendezés során számos régi sírkövet kidöntöttek, összetörtek, s még az is feltételezhetõ, hogy ezek egynémelyikét a süppedõ talajon „vágó-alátétnel” használva darabolták fel a rönköket. Csontos István volt önkormányzati képviselõ a helyszínen lapunk munkatársainak is megmutatta a favágás nyomait: valóban több helyen szemrevételezhettünk olykor méteres átmérõjû, a felszín felett elfûrészelt fákat, s olyan parcellasort is, amelyben hat-hét megrongálódott síremlék található. Csontos szerint a látvány szakszerûtlenségrõl, sõt „barbár tevékenységrõl” árulkodik, amit nem lehet szó nélkül hagyni.

A volt községatya egyébként úgy tudja, a közmunkások annyira nem értették a dolgukat, hogy a munkálatok során egyiküket súlyos baleset érte.

Az önkormányzat megtéríti a kárt

– Ha valakinek az önkormányzat kárt okozott, azt természetesen megtérítjük – mondta lapunknak Maksa Mátyás polgármester. – Korábban is elõfordult, hogy szóltak, ha megrongálódott egy síremlék, s azt rögtön rendbe tetettük. Akadt olyan helybeli, aki azzal jött be, hogy már exhumálták a hozzátartozóját, ezért nem foglalkozik a dologgal. Azt azonban nem értem, hogy akik most reklamálnak, miért nem bennünket kerestek, hanem a rendõrséget...? Bizonyosan orvosoltuk volna a gondjaikat, ám senki nem fordult a hivatalhoz.

Tari Ottó

Forrás: heol.hu

A temetkezes-info.hu információi szerint a temetõ területén a késõbbiekben egy úgynevezett Csend Parkot szeretne az Ecsédi Önkormányzat megvalósítani, melyben kegyelettel adózhatnak a lakosok a régi temetõben nyugvó hozzátartozóiknak. A park nem mint temetõ mûködne, hanem egy nyugalmas és gondozott területet biztosítana az Ecsédiek számára. A kivágott orgonabokrok helye valóban csúf látványt nyújt a régi temetõ szomszédságában élõk számára, de az ígéretek szerint hamarosan sövényt telepítenek a régi élõkerítés helyére.

Az a bizonyos orgonasor, mely a temetõ élõ kerítése volt

Fotó: Arold Péter

Galériánkban megtekinthetik a régi temetõben 2008-ban készült fotókat, melybõl számomra kiderül, hogy a lehetõségekhez képest rendezett volt. Ráfért volna ugyan egy rendes fûnyírás, de az is az Önkormányzat feladata lett volna, hiszen a temetõ az Õ tulajdonuk. A barbár munkát alapvetõen feleslegesnek és elhamarkodottnak tartom és arra hivatkozni, hogy a fát szétosztották a rászorulók között kicsit nevetségesnek tûnik.

Arold Péter

temetkezes-info.hu

2010-11.05

Szinte minden sír veszélyes a temetõben

Meghalt egy három éves kisfiú tegnap este, amikor fejére borult egy sírkereszt. A többmázsás betontömb a fején és a hátán találta el a gyereket, aki a helyszínen belehalt sérüléseibe. A település polgármestere a temetõ összes sírkövét átvizsgáltatja.

A helyi temetési szokásokat okolják a kongói ebolajárvány gyors terjedéséért. Az Egészségügyi Világszervezet egy szakértõ csoportot küldött a térségbe, hogy segítsék a helyiek küzdelmét a vírussal. A szakértõk szerint az ebola terjedése jelentõsen lelassítható lenne, ha a helyiek nem érintenék meg halottaikat.

A kongói temetkezési szokások szerint a gyászszertartásra összegyûlt rokonok megérintik a halottat, hogy ezzel kifejezzék: nem félnek a haláltól. A szakértõk szerint el kellene érni, hogy az áldozatok családjai ne érintsék meg a holttestet. A világszervezet szakértõi azt javasolják, hogy a holttest megérintése helyett az ebolában elhunytak esetén inkább azt a szertartást alkalmazzák, amikor idegenben meghalt családtagnak adják meg a végtisztességet - írja a BBC News.

A kongói egészségügy minisztérium jelentése szerint eddig összesen 48 emberéletet követelt a járvány legutóbbi kitörése. A minisztérium szerint további kilencvennyolc ember "veszélyeztetett" - õk fertõzöttekkel kerültek kapcsolatba, ezért lehetséges, hogy maguk is megkapták a járványt. Az ebola magas lázzal, hasmenéssel és vérzéssel járó vírusos megbetegedés. A járvány legutóbbi 2002-es kitörésekor több mint száz ember halt meg rövid idõ alatt, Kongó nyugati területein.

Luxus lesz a koporsós temetés

A hamvasztásos temetést sokszor zene és vízfüggöny is kíséri. Persze ez is plusz pénzbe kerül, de ennek ellenére még így is olcsóbb, mint a hagyományos koporsós búcsúztatás. Ezért egyre többen választják a temetésnek ezt a módját. Sõt, vannak, akik még az urnát sem hagyják a temetõben, hogy spóroljanak.

„Az urna hazavitelek száma és a hamvasztások száma is emelkedett” – mondta Somogyi Tibor, a Budapesti Temetkezési Intézet fõosztályvezetõje.

„A kerámia urnák a legkelendõbbek, amik olyan 9 ezer és 14 ezer között mozognak.”

Leginkább ezeket veszik, mert sokkal olcsóbb, mint egy koporsó. Ennél a temetkezési cégnél azt mondják, sokan hitelt vesznek fel a hagyományos temetéshez.

„Volt már arra példa, hogy a koporsós temetés azért csúszott egy-két hetet, mert valaki jelzáloghitelt vett fel a lakására, hogy mindenképpen el tudja intézni a koporsós temetést” – mondta Kócsics Viktória, üzletvezetõ.

A nagykanizsai temetõ úgynevezett szociális parcellájában is szaporodnak a sírok. Olyannyira, hogy hamarosan újat kell nyitni. Ide a város temettet, a költségeket az önkormányzat állja. Korábban csak olyanok kaptak itt sírhelyet, akiknek nem voltak rokonaik.

„Sajnos most már egyre gyakoribb az, hogy hozzátartozók kérik a szociális temetést, mert nem tudják kifizetni a rendes, normál temetést, és akkor igénybe veszik a polgármesteri hivatal segítségét” – mondta Kelemen Z. Pálné, a nagykanizsai temetõ vezetõje.

Nagykanizsán is évrõl évre többen választják az olcsóbb hamvasztást. 2006-ban a temetéseknek még csak 30, tavaly viszont már a 36 százaléka volt urnás.

a hírt támogatta

www.temetkezes-info.hu

Október 12-én lesz Zsivótzky temetése

Október 12-én, pénteken temetik Zsivótzky Gyula olimpiai bajnokot, a Nemzet Sportolóját, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagját.

Október 12-én, pénteken temetik Zsivótzky Gyula olimpiai bajnokot, a Nemzet Sportolóját, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagját.
A múlt hétvégén, hosszan tartó betegséget követõen elhunyt legendás atlétától a Szent István Bazilikában vehetnek búcsút tisztelõi, barátai, sporttársai.
A Nemzet Sportolójának búcsúztatása az alábbi idõrendben történik.
11.00-13.00 óra: nyilvános ravatalozás a Szent István Bazilikában (Budapest, V. ker., Szent István tér), ahol barátok, sporttársak, szurkolók róhatják le a kegyeletüket és helyezhetik el a megemlékezés virágait.
13.00-14.00: nyilvános szentmise és gyászszertartás a Szent István Bazilikában, ahol elbúcsúznak a különbözõ hivatalos szervezetek is.
15.00: ravatalozás és temetés az Óbudai Temetõben, a katolikus egyház szertartása szerint (Budapest, III. ker., Bécsi út 365-371.).

2007-10-04

Elhunyt az évszázad magyar atlétája

Életének 71. évében, gyógyíthatatlan betegségben elhunyt Zsivótzky Gyula, kalapácsvetõ olimpiai bajnok, a Nemzet Sportolója, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének tagja. A Magyar Olimpiai Bizottság saját halottjának tekinti, temetésérõl késõbb történik intézkedés.
Csermák József, Helsinkiben aratott gyõzelmén felbuzdulva, tizenöt évesen kapott kedvet a kalapácsvetéshez. A nemzetközi porondon 1958-ban a stockholmi Európa-bajnokságon mutatkozott be, harmadik lett. A római olimpiáról ezüstéremmel tért haza. Következõ Európa-bajnoki szereplése alkalmával, 1962-ben Belgrádban már a kontinens legjobbja volt. Komoly reményekkel készült a tokiói olimpiára. Ám súlyos gyomormûtéten esett át, 200 napot töltött kórházban, tizenhét kilót veszített testsúlyából.
Fantasztikus akaraterejének köszönhetõen azonban hat hónappal késõbb, már a dobókörbe lépett az olimpián. Újabb ezüstérme a zavaró körülmények ellenére csalódást jelentett számára. Elkeseredetten állt a gyõzelmi emelvényen. A harmadik olimpiai részvétele során Mexikóban teljesült álma, olimpiai bajnok lett. Negyedik olimpiai indulása során Münchenben már leszorult a dobogóról, ötödik lett. Tizenhárom magyar bajnokság, két világ- és kilenc országos rekord fémjelzi pályafutását.
A közéletben is szerepet vállaló bajnokot, a szövetség az évszázad magyar atlétájává választotta. A nemzetközi szövetség pedig az elmúlt száz esztendõ legjobb száz versenyzõje közé sorolta. A Nemzet Sportolója lett, a magyar szövetség alelnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének tagja, a Hagyományõrzõ Bizottság vezetõje, a Mezõ Ferenc Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt. Becsületességével, segítõkészségével, szolidaritásával, példásan sportszerû magatartásával a magyar sportélet kiemelkedõ személyiségeinek egyikévé, a fiatalok igazi példaképévé vált.
Felesége, Komka Magdolna, magasugró bajnoknõ két olimpián vett részt hat alkalommal javította meg az országos rekordot. Idõsebb, Gyula fia Európa-bajnok labdarúgó, az UTE bajnokcsapatának tagja volt, jelenleg utánpótlás-korú fiatalokkal foglalkozik. Attila fia kiváló tízpróbázó, junior világbajnokságot nyert, már Sydneyben is rajtolt az olimpián, Athénben a hatodik helyen végzett, az elmúlt évi Európa-bajnokságon pedig második lett. Az utóbbi másfél esztendõben édesapja irányította edzéseit.
Zsivótzky Gyula hetvenedik születésnapját ez év februárjában látszólag jó egészségben ünnepelhette. Boldog volt, hogy új otthonba költözhettek. Születésnapjára, edénykészletet kapott ajándékba, hogy ízletes körömpörköltet, pacalt, csülköt fõzhessen. Alig egy hónap múlva azonban váratlanul kórházba került. Heteken, hónapokon át küzdött a gyilkos kórral, a gondos orvosi kezelés és szeretett felesége ápolása mellett a legutóbbi idõkig bízott felépülésében. Örömet okozott számára, hogy Attila fia, bár tartós sérülése miatt nem tudott megfelelõen felkészülni, az oszakai világbajnokságon teljesítette a pekingi olimpia nevezési szintjét. De sajnos már nem tud újabb hasznos tanácsokat adni fiának. A magyar sport, a hazai és nemzetközi olimpiai mozgalom egyik legkiválóbbját vesztette el.

2007-10-04

Tutanhamon nem volt színesbõrû.

Egyiptomi régészek újabb temetkezésnél használt tárgyakra bukkantak a nagyjából i.e. 1347-1339 között uralkodott, 18 éves korában elhunyt Tutanhamon fáraó sírkamrájának egy földalatti helyiségében.
Húsz érintetlen agyagedényt találtak a fáraó pecsétjét viselõ fedelekkel együtt - közölte Kairóban az Egyiptomi Régiségek Fõtanácsának vezetõje. Zahi Hawass a keddi egyiptomi lapok szerint elmondta: az agyagedényeket rövidesen felnyitják, hogy tartalmukat megvizsgálhassák. Ugyancsak megvizsgálják a fáraónak azt a 60 pecsétjét is, amelyeket a sírkamra felfedezõje, Howard Carter brit régész 1922-ben ott hátrahagyott.
Hawass egyben válaszolt azokra - a Tutanhamon amerikai turnéja alatt - az amerikai aktivisták által feltett kérdésekre is, amelyek a fáraó bõrszínére vonatkoztak. A régész szerint teljesen bizonyos, hogy Tutanhamon nem lehetett színesbõrû, és szerinte abban az érvelésben sincsenek valós érvek, miszerint a fáraók országa a feketék uralma alatt élt volna.
Tutanhamon sírja az egyetlen a Luxor melletti Királyok völgyében, amelyet sírfosztogatók nem raboltak ki. A fiatal fáraó sírjában fennmaradt pompás kincsek több nagy helyiséget is megtöltenek Kairói egyiptológiai múzeumában.

2007. szeptember

Tematikus televíziós csatorna a halálról és a gyászról

- Ezzel a csatornával üzletet csinálnak a halálból?

- Errõl nincs szó. Az EOS TV nem kereskedelmi televízió, tisztán információs adó. Ismeretterjesztõ és információs mûsorokat sugárzunk majd. Mindent, ami a halállal, elmúlással kapcsolatos, illetve ami az idõseket érinti. Igazodunk a mai társadalmat jellemzõ demográfiai váltáshoz, vagyis az idõsek arányának növekedéséhez. Lehetõséget kínálunk számukra, hogy semleges módon informálódjanak.

- Ki üzemelteti az adót?

- Három pillérre épül. Lesznek úgynevezett programpartnerek, ezek mûsorkészítõk, amelyek idõseknek szóló témával jelentkeznek, és mi befogadjuk õket. Pénzt kapunk Berlin-Brandenburg tartománytól, ahol az adó székhelye van. A harmadik forrás pedig az elhunytakról készülõ emlékfilmek készítése, bemutatása. Minden korban volt igény az emberekben arra, hogy emléket hagyjanak magukról. Régen, aki megengedhette magának, festményt készíttetett. Aztán fotóban õrzõdött az õsök emléke, akár az elhunytakról készített fényképek formájában. A videó, televízió és internet korában új lehetõség nyílott. Most emlékezõfilmek, akár életutat bemutató mûsorok készülnek.

- A családok be is mutattathatják ezeket az önök csatornáján?

- Igen. A hozzátartozók dönthetnek, hogy az unokáknak, ükunokáknak leforgatják-e a felvételeket.

- Elmondhatjuk akkor, hogy ez az adó egy szolgáltatás?

- Pontosan. A Temetkezési Vállalkozások Németországi Szövetségének kifejezett kérése, hogy tagszervezeteik általunk is felkínálják szolgáltatásaikat.

- Tudna néhány mûsorfajtát említeni az adásból?

- Például temetõkrõl, a temetkezési kultúráról szóló dokumentumfilmet. Hiszen ebben hihetetlenül nagy kulturális érték rejlik. Németországban vannak olyan temetõk, amelyeket valóságos szabadtéri múzeumnak tekinthetünk. Csodálatos kõfaragásokkal, angyalfigurákkal, egyéb mûemlékekkel. De lesznek például mûsorok az úgynevezett titkos foglalkozásokról. A temetkezési cégek alkalmazottainak képzése, a sírásók munkája ide tartozik, de foglalkozunk a patológusok, igazságügyi orvos szakértõk munkájával is.

- Gondolja, hogy van igény a csatorna iránt?

- Errõl meg vagyunk gyõzõdve. Minden áttörés a médiában magában hordozza a keresletet is. Így volt ez a könyvnyomtatással, a fotózással, majd a televíziózás beindulásával.

- Talán most önök egy új stílust teremtenek a televíziózásban.

- Igen. Ez a vállalkozás meglehetõsen egyedülálló. Nemcsak Európában, de talán az egész világon is.

- Az ember azért nehezen képzeli el, hogy délutáni vagy esti kikapcsolódáshoz az önök adójára kapcsolnak majd a nézõk.

- Ebben igaza van, és nem is várjuk azt, hogy az emberek napi 24 órában bennünket néznek majd. Inkább azokhoz szólunk, akik kifejezetten információt keresnek. Ezek között szerepel majd az idõsotthonokról szóló, vagy éppen a kerekes székekrõl, de az étel házhozszállításról is. Egy szóval minden, ami az idõseket érintheti.

2007.06.20

Gyalázat! Ellopták Hofi sírjáról a bronzdíszeket

Budapest - Meggyalázták Hofi Géza (?66) sírját a Farkasréti temetõben. Ismeretlenek ellopták a sírkövet díszítõ bronzpalástot, babérkoszorút és bakancsot. A népszerû mûvész özvegye, Ildikó (52) összeomlott a hírre. A rendõrség megkezdte a nyomozást, Demszky Gábor fõpolgármester félmillió forintot ajánlott fel a nyomravezetõnek, a temetkezési vállalat pedig felajánlotta, a helyreállítás teljes költségét állják

2007. júl. 18

Gondok a temetéssel Szegeden: túl magas a talajvíz

Három éve okoz gondot Szegeden a magas talajvíz, amely miatt az idén még csak most lehet másodszor koporsós temetést rendezni - írta szerdán a Délmagyarország.

Jároli Jenõ, a Belvárosi temetõ vezetõje elmondta: a sírkert 31 táblájából már csak négy-ötben nem szabad az elhunytat hagyományos módon végsõ nyugalomra helyezni. Két elhunytat ennek ellenére továbbra sem tudnak eltemetni, mert hozzátartozóik nem járulnak hozzá a hamvasztáshoz vagy más kripta kiválasztásához.
Egy másik esetben idén már másodszor értesítettek levélben és személyesen egy családot, hogy a két éve bértárolt holttestet most végsõ nyugalomra helyezhetnék, a hozzátartozók mégsem nem akarják elhantolni. Döntésüket nem indokolták.
Mivel ilyen még nem fordult elõ a városi temetõket kezelõ Szegedi Testamentum Temetkezési Kft. történetében, tájékoztatták a jegyzõt. Az eljárás folyamatban van - olvasható a lapban.

2007. júl. 18

Budapest - A június 3-án elhunyt Darvas Iván (82) hamvait a krematóriumból egyenesen hazavitte a családja. Így a mûvész ott talált végsõ nyugalomra, ahol élt, ahová az utolsó éveiben bezárkózott.

Nem nyugszik temetõben. Nem fedi föld a koporsóját, nem zárták az urnáját kõlap mögé. Mint a család egyik jó ismerõse elárulta, az egy hónapja elhunyt Kossuth-díjas színészt, Darvas Ivánt elhamvasztották. Hamvait a legnagyobb titokban a krematóriumból hazavitte a családja. Nem búcsúztatta pap, nem voltak gyászolók.
Színésztársai, barátai még reménykedtek abban, hogy ha a temetésén nem is tudnak fejet hajtani a mûvész elõtt - hiszen a családja titokban akarta eltemetni -, talán egyszer a sírjára mégis elhelyezhetik az emlékezés virágait. Sokan próbálták elérni a mûvész feleségét, de õ a hívásokra nem válaszolt. Senki sem tudja, hogy valójában ez Darvas Iván akarata volt-e.
Az biztos, hogy a mûvészt már évek óta foglalkoztatta a halál, az elmúlás gondolata.
A Nemzet Színésze az utóbbi esztendõkben teljesen elvonult a nyilvánosság elõl. Betegségei megakadályozták abban, hogy kiálljon a színpadra. A média megkeresésére sem reagált. Élete utolsó nagy televíziós interjúját 2003. szeptember 28-án Friderikusz Sándornak adta.
- A saját jövõm annyiban természetesen nagyon-nagyon mélyen foglalkoztat, hogy egy nagyon nagy és jelentõségteljes esemény elõtt állok, nem vitás - mondta Fridi mûsorában. - Hát ez az esemény, ha szabad így kifejeznem, az elmúlás, a halál, amely nem egy mellékes dolog, és ma már sokkal közelebb állok hozzá, mint 78 évvel ezelõtt.
- Úgy tudom, hogy Darvas Iván a feleségével beszélte meg, hogy maradjon titokban a nyughelye - mondta Berek Kati, aki az elhunyt mûvésszel együtt elsõként lett a Nemzet Színésze. - Ketten döntöttek úgy, hogy senki ne menjen elbúcsúztatni. Természetesen, ha nem így lett volna, én is fejet hajtottam volna a sírnál. Akaratukat azonban tisztelni kell és tudomásul venni.
- Meggyõzõdésem, hogy ez az okos ember döntött így - mondta Máté Erzsi, a Nemzet Színésze. - Tisztelegni magunkban is lehet. Sajnos sok neves pályatársam temetésén álltam már, és hallgattam a megjegyzéseket és a suttogásokat: nézd, hogy megöregedett, figyelj már, kivel áll ott, melyik lehet a felesége? Én tiszteletben tartom Iván és a család döntését. Bennem él a fájdalom, mert elvesztettük ezt a nagyszerû színészt, ezt a nagyszerû embert. Nyugodjék békében!

(Sebes Erzsébet)

2007. július 03.

Gyásztévé Németországban

A halálozásról indul tematikus tévécsatorna Németországban. A német temetkezési vállalkozók szövetsége EosTV néven még idén el akarja indítani a csatornát - jelentette be a szervezet szóvivõje kedden. A célcsoport az egyre népesebb idõs generáció.

A mûsorkínálat a temetõkrõl készült dokumentumfilmektõl a kegyeleti trendek bemutatásáig felöleli az összes témát, amely "fontos az idõseknek". A nézõk számíthatnak például tudósításokra a hagyományos kegyeleti rítusok eltûnésérõl és az anonim temetkezés új szokásáról is. Az "Elszegényedett, eltemetett, elfelejtett" címû mûsor a tömegesen elõforduló esetekrõl számol be, amikor szociális hivataloknak kell gondoskodniuk az elmagányosodott emberek végsõ nyugalmáról.
A befektetõk egyebek mellett fizetett filmes gyászjelentések, nekrológok közlésébõl akarják fenntartani a vállalkozást és stratégiai együttmûködésre törekszenek az internetes temetkezési portálokkal. A csatorna a tervek szerint kezdetben 8-10 alkalmazottnak ad munkát, székhelye Brandenburg tartományban lesz. Az EosTv vezetõi állami támogatásra is számítanak, az adást pedig mûholdon és az interneten keresztül fogják eljuttatni a nézõkhöz.
Éósz különben a hajnal istennõje a görög mitológiában. Homérosz Iliásza szerint õ nyitja meg a mennyek kapuját fivére, Héliosz isten, a Nap megtestesítõje elõtt.

(MTI-Panoráma)

2007.06.20

Gránit Síremlékek

" Sírkõkészítés több mint 100 féle különbözõ gránitból. Rövid határidõvel, csúcs minõségben, egyedi igény alapján is!"

Gránit Kõfeldolgozó Kft Csátalja

www.granit.hu

kegyelettel.hu

2007. 06. 15.

Temetõk légifelvételen

Temetõüzemeltetõk részére térinformatikával, légifelvételekkel és GPS-navigációval összekapcsolt integrált rendszert fejlesztett ki két hazai informatikai cég.

A sírhelyek pontos nyilvántartása, könnyû azonosítása és megtalálása az évek múlásával jelentõs problémákat okoz a temetõk üzemeltetõinek és látogatóinak egyaránt.
Elsõként a jászberényi temetõben vezeti be a HostLogic Kft. és a Noldex Zrt. az általuk közösen kifejlesztett, a kelet-közép-európai régióban egyedülálló rendszert.
"Az SAP Business One programon alapuló szoftver azon túl, hogy biztosít minden funkciót, melyekre egy temetkezési vállalatnak ügyviteli munkája során szüksége lehet, egy térinformatikai kiegészítést kapott, mely légifelvételek és GPS-koordináták segítségével könnyíti meg a temetõi nyilvántartás feladatát. A sírokról készült egyedi fotók, valamint a légifelvételrõl nyomtatható térkép segítségével egyértelmûen beazonosítható, pontosan mely sírhelyrõl van szó, másrészt azonnal megjeleníthetõk egy adott helyre vonatkozó adminisztrációs adatok is." - mondta el Debreczeni István, a Noldex Zrt. vezérigazgatója.
Az elhunytak adatai mellett ugyanis a temetõk fennállásáig meg kell õrizni a temetési hely felett rendelkezõk adatait és rendelkezéseit is, a sírhelyek pontos beazonosításához pedig már-már elengedhetetlen segítséget nyújtanak a térinformatikai alkalmazások - hangsúlyozta Nagy Gábor, a jászberényi temetõt mûködtetõ Selena Kft. vezetõje.
Az adminisztrációs rész modernizálása mellett egyre nagyobb az igény a térinformatikai eszközök integrálására - immáron tehát a temetõkben is.
"Vállalatirányítási rendszerrel együtt mindezekre eddig még nem volt lehetõség, holott erre is megoldást keresnek az üzemeltetõk. Azonban a temetõi és a temetkezési szolgáltatás igen szétaprózott, gyakran családi vállalkozások formájában mûködik Magyarországon, így egyelõre csak a nagyobb üzemeltetõk engedhetik meg maguknak az új rendszer használatát." - mutatott rá Zoltai Zoltán, a HostLogic Kft. SAP Business One divíziójának vezetõje.

2007

Csend napja lesz a Fiumei úti temetõben

Az idén is megrendezik a Csend napját a Nemzeti Sírkertben; a különleges rendezvény keretében temetõi sétákra, koncertekre és kiállításokra várják az érdeklõdõket vasárnap Budapesten, a Fiumei úton.
Három évvel ezelõtt, rendhagyó kezdeményezésként indult útjára a Fiumei úti temetõben a Csend napja, amely egy egészen új oldaláról mutatja be a sírkertet - idézi fel a rendezvényrõl szóló ismertetõ.
"A temetõ nem kizárólag kegyeleti hely, hanem park és zöldterület is egyben, tele fákkal, virágokkal és történelmi sírhelyekkel. A temetõ a város zöld foltjaként egy-egy könnyen elérhetõ csendes sétálóhelyet jelent a városlakók számára. A Fiumei úti Nemzeti Sírkert parkja alkalmas békés sétára, elmélyülésre, beszélgetésre is" - vélik a szervezõk.
A Csend napján délután 14 órától temetõi séták indulnak idegenvezetéssel, látogatható lesz a Deák-, a Kossuth- és a Batthyány-mauzóleum is. Az érdeklõdõk megnézhetik a Kegyeleti Múzeum kiállításait, Szüts Miklós fotótárlatát, és virágkötészeti bemutatón szavazhatnak a legszebb alkotásokra. A Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem hallgatóink zenekarai 15 órától szórakoztatják a közönséget.
A Csend napja Fassang László zongoramûvész A teljesség felé címû szabadtéri koncertjével zárul. "Szeretem a különleges, szabálytalan helyszíneket, ahol másféle körülmények között találkozhat a muzsikával a hallgató. Tavaly több százan érdeklõdtek az játékom iránt, kitûnõ, érzékeny közönség volt" - mondta az MTI-nek Fassang László, akitõl vasárnap Erkel Ferenc és Weöres Sándor által inspirált improvizációkat hallhatnak a sírkert látogatói.
A zongoramûvész kiemelte: a Weöres Sándor-mû, amelytõl koncertje címét kölcsönözte szinte mindennapi olvasmánya. Hozzátette: Weöres Sándor szövegébõl vasárnap Szikszai Rémusz fog részleteket felolvasni. "Improvizáció lesz ez is, ugyan a részleteket együtt választjuk ki, de, hogy mikor, melyiket olvassa föl, azt az adott pillanat dönti el, ehhez kell megtalálnom a dallamot" - tette hozzá a muzsikus, aki a koncert végén a közönség által megadott témákra fog improvizálni.

2007

Eltemették Madaras József színmûvészt a Farkasréti temetõben. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas, érdemes mûvész életének 70. évében, április 24-én hunyt el. A színészt az Oktatási és Kulturális Minisztérium saját halottjának tekinti.

Madaras József 1937-ben született, 1958 óta játszott színpadon, több mint 40 filmben szerepelt. Sokat dolgozott Jancsó Miklóssal, játszott egyebek között a Szegénylegények, a 80 huszár és a Fényes szelek címû filmekben. Õ játszotta a Kántor címû sorozatban az elhíresült rendõrkutya gazdáját.
Kossuth- és Balázs Béla-díjas színész, Érdemes mûvész, a Filmszemle életmûdíjasa. 1992-ben tisztázatlan körülmények között érte baleset saját otthonában, több hónapos kóma után újra kellett tanulnia járni és beszélni. 2001-tõl kisebb szerepekben újra színpadra állt. Szilágyi Tibor színmûvész, aki a Kántor címû sorozatban is játszott együtt Madaras Józseffel, így emlékszik kollegájára:
- Egészen kiemelkedõ képességû ember volt, egy õstehetség. Nagyon nagy szeretettel megõrzöm nemcsak én, hanem az összes kolléga és gondolom a nézõk is, mert a filmjeit vetítik.
A Kossuth- és Balázs Béla-díjas, érdemes mûvész munkásságát színész kollégái, valamint Szabó István és Lugossy László filmrendezõ méltatta a temetésen.

Rovó Attila

2007. szept. 3.

A korábbi hírekkel ellentétben nem aranyból készült Kádár János feleségének urnája. A Budapesti Temetkezési Intézet közleménye szerint, az urna aranyszínûre festett fémbõl készült.

Az urna ára a temetés idején, 1992-ben 3640 forintba került, "az akkori árviszonyokhoz képest a magasabb árkategóriába tartozott". A Fiumei úti sírkertben 1 hete dúlták fel ismeretlenek a néhai pártvezetõ síremlékét, amelybõl eltûnt Kádár János feleségének urnája. A rendõrség 2 millió forint nyomravezetõi díjat tûzött ki.

2007. máj. 8.

Fej nélkül temették el Kádár Jánost

Szombaton kora reggelre helyreállították Kádár János síremlékét - mondta el Simóka Kálmánné, a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. vezérigazgatója. Az egykori kommunista vezér maradványait fej nélkül helyezték vissza a sírba. A Munkáspárt a legmélyebb felháborodását fejezi ki amiatt, hogy az éj leple alatt, titokban, fej nélkül, a legkisebb erõfeszítést se téve arra, hogy megtalálják a csontok többi részét, visszarakták Kádár János maradványait a sírba - közölte a Magyar Kommunista Munkáspárt elnökség közleményben az MTI-vel szombaton.

Hagyó Miklós fõpolgármester-helyettes közleményben tudatta: azért döntött a sír helyreállításáról, mert szerinte elfogadhatatlan, hogy a nemzeti panteonnak helyet adó temetõben üresen tátongó, összetört gránitlapokkal szegélyezett sírhely hirdesse a semmiféle politikai szándékkal nem igazolható barbárságot.
Simóka Kálmánné, a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. vezérigazgatója elmondta: mivel a rendõrség nem tartott igényt tovább az általuk kihantolt csontokra, azokat visszahelyezhették a sírba. Kádár János maradványait egy új fémkoporsóban helyezték el a sírban. A gránittömböt letisztították, a feliratot újra aranyozták, és helyreállították a síremléket.
Simóka Kálmánné a hajnali idõpontot azzal indokolta, hogy a szombat reggeli hétórás nyitásra szerettek volna elkészülni a munkálatokkal, mert a sírkertet hét végén sokan látogatják.
-Az volt a célunk, hogy minél gyorsabban megszüntessük ezt a kegyeletsértõ állapotot - hangsúlyozta, majd kiemelte: szó sincs újratemetésrõl.
Tájékoztatása szerint hajnalban ott volt a síremléknél Hagyó Miklós szocialista fõpolgármester-helyettes is, akinek beszámolt a helyreállítás menetérõl és költségeirõl.
A Fiumei úti sírkertben szerdán délelõtt fedezték fel, hogy ismeretlenek feldúlták a néhai pártvezetõ síremlékét, a sírt felfeszítették és abból több csontot, valamint a koponyát elvitték. Ugyancsak eltûnt a sírból az az urna, amely Kádár János feleségének a hamvait tartalmazta.
A rendõrség rongálás miatt indított eljárást és pénteken kétmillió forint nyomravezetõi díjat tûzött ki.
A Magyar Kommunista Munkáspárt elnökségének közleménye szerint a sír helyreállításának módjáról és idõpontjáról nyilvánvalóan politikai döntés született. Ez azt mutatja, hogy a szocialisták és a liberálisok még mindig, 18 évvel halála után is rettegnek Kádár Jánostól - hangsúlyozta a Munkáspárt közleménye.
-A döntés embertelen és tisztességtelen, azt jelzi, hogy a szocialisták és a liberálisok uralma alatt a gátlástalanság, a gyengébb legázolása, az emberek hivatásszerû félrevezetése hivatalos politika lett. Ennek a kormánynak pedig mennie kell! - zárul a közlemény.

2007. máj. 5

Megtalálták Heródes király sírját

A leletre a királyi palota mellett bukkantak a jeruzsálemi egyetem régészei. A sírt feltehetõleg még a temetés után a Heródiumot elfoglaló zsidó felkelõk meggyalázták és összetörték. Heródes Kr.e. 40 és 4 között uralkodott Júdeában, a Biblia szerint õ rendelte el az újszülöttek megöletését Betlehemben.

Elhunyt Borisz Jelcin

Sajtóinformációk szerint szívelégtelenség okozta a 76 éves Borisz Jelcin halálát. Az elsõ orosz államfõ - mint azt nemrég beismerte - hivatali ideje alatt ötször kapott szívrohamot. A karizmatikus államférfi a XX. század egyik legjelentõsebb világformáló politikusa, emellett igen szórakoztató egyéniség volt.

Hongkong már a tengerbe temet

Megkezdte mûködését a helyhiánnyal küzdõ Hongkong elsõ hivatalos tengeri temetõje, jelentette be a helyi kormányzat vasárnap. A várostól másfél kilométernyi távolságra található egyik sziget közelében szombat délután tartották az elsõ temetést.
Az elsõ 11 halott földi maradványait egy külön erre a feladatra átalakított hajó fedélzetérõl bocsátották nyughelyükre, miután a kívánt vallási szertartással elbúcsúztatták õket - közölte a kormányzat egyik szóvivõje.
A város még tavaly engedélyezte a tengeri temetkezést, mivel az eddigi temetkezési helyek szinte már teljesen beteltek. Emellett a tengeri temetés olcsóbb, és a még a környezetnek is jobb - érveltek Hongkong illetékesei.

Búcsú a színészóriástól - Várszegi Asztrik áldja meg Kaszás Attila hamvait

Április 18-án a hamvasztás utáni búcsúztatáson pályatársak, barátok emlékeznek a Jászai Mari-díjas színmûvészre, a temetési szertartást szûk családi körben tartják a hozzátartozók

Kaszás Attila színmûvésztõl április 18-án, szerdán délután 4 órakor vesznek búcsút Budapesten, a Nemzeti Színház parkjában - tudatta a Nemzeti Színház és a Vígszínház Igazgatósága szerdán az MTI-vel. A hamvasztás utáni búcsúztatáson pályatársak, barátok emlékeznek a Jászai Mari-díjas színmûvészre, majd Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi fõapát áldja meg Kaszás Attila hamvait.

Kaszás Attila kálváriája - miért szállították kórházból kórházba a színészt?

A temetési szertartást szûk családi körben tartják - áll a közleményben, amely nem tér ki a temetés idõpontjára, és arra sem, hogy a szertartás Magyarországon lesz, vagy Szlovákiában, ahol a mûvész született.

A Nemzeti Színház és a Vígszínház Igazgatósága arra kér minden gyászolót, hogy akik virágot szeretnének vinni a búcsúztatásra, mindössze 1 szállal érkezzenek, a virág elhelyezésére délután 3 órától 4 óráig van lehetõség a ravatalnál.
A Jászai Mari-díjas színmûvész március 23-án, 47 éves korában hunyt el. Kaszás Attila március 19-én este a Nemzeti Színházban, a Tizenkét dühös ember címû elõadás elõtt lett rosszul, az orvos késõbb agyvérzést állapított meg. A színmûvész az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben hunyt el, halálának közvetlen oka a vérkeringés összeomlása volt.
A Nemzeti Színház elõcsarnokában emlékhelyet alakítottak ki, a teátrumban a múlt pénteken virrasztást tartottak a színész emlékére.

Sznobok hóbortja a panorámás sírhely?

Sokan úgy tartják, a halállal nem ér véget az életünk, csupán egy másik dimenzióban folytatjuk. A Farkasréti temetõben már számos elõjegyzést felvettek azokra az exkluzív parcellahelyekre, amelyekrõl csodás panoráma nyílik a városra.

Az érdeklõdés olyan nagy a jó kilátású exkluzív temetõi parcellák iránt, hogy a Budapesti Temetkezési Intézet megbízásából egy ügyvédi iroda bonyolítja a vásárlásokat. A temetkezési hely kiválasztásában pontos helyszíni rajz, látványterv, és persze a személyes tapasztalatok is segítenek. A sírok melletti szép padokról az emlékezõ hozzátartozó gyönyörködhet a csodás panorámában.
- Épphogy elkezdõdött az építkezés, máris információkat kértek az új parcelláról. Egyelõre elõjegyzést veszünk fel a sírhelyekre - árulta el Erdõsné Komlósi Katalin, a Farkasréti temetõ igazgatója. - Több példát tudnék mondani, kik akarnak itt sírhelyet váltani. Egyrészt itt nem fontos, hogy az illetõ ebben a kerületben lakik-e vagy sem, mi nem válogatunk. Másrészt az egyedülállókat megnyugtatja a tudat, hogy így haláluk után is gondozzák majd a sírjukat. Száz évre megváltják a helyet, és nincs rá több gondjuk. Ismerünk olyat is, aki még életében szeretné megkímélni szeretteit a várható kiadásoktól, esetleg az egész családot szeretné egyesíteni, és megvesz egy többszemélyes sírboltot.
A több, mint 400 sírboltfülke kizárólag 100 évre megváltva, al- és felépítmény nélkül 250 ezer és ötmillió forint közötti összegért kapható. Az összes sírhely árát a Budapesti Közgyûlés határozza meg, de itt csak egy egész évszázadra lehet megváltani a sírhelyet.
Azoknak sincs okuk aggodalomra, akik hamvasztásos temetést szeretnének, és a pénz tényleg nem számít. Az Új Köztemetõben átadott Urna Pantheonban múzeumi hangulatban nyugszanak az elhunytak. A beépített nemes anyagoknak, a római travertin mészkõnek és a ruskicai rózsaszín, fényezett márványnak köszönhetõen nem is érezzük magunkat temetõben. Szintén 100 éves idõtartamra 200 ezer forinttól indulnak az árak.

- Az igazán drága, kiugróan magas árú sírboltokat egyre kevesebben rendelik. Az az érdekes, hogy amikor bejönnek hozzánk, akkor még azt mondják, a pénz nem számít. Aztán meghallják, mi mennyibe kerül, és hüledeznek - mondta Werner Tibor sírkõkészítõ. A szakember szerint az amerikai típusú gránit vagy márvány sírkövek 150-300 ezer forintba kerülnek, a normál, talapzaton álló sírkövek 300-700 ezer forintból jönnek ki. A dupla sírok pedig akár egymillióba is kerülhetnek. Továbbra is nagy divat a kripta vásárlása, illetve szívesen helyeznek el szobrokat a síron. Ezek azonban - Werner szerint - akár milliókkal is megdobhatják az árat. Szobrászmûvészek faragják ki az alakzatokat többnyire márványból, és akár 300 ezer-másfél millió forintot is elkérhetnek érte. Az ár függ a szobor anyagától és nagyságától. Werner legnagyobb megrendelése egy gránitból készült kripta volt: 3 millió forintot fizettek érte.
Egy másik sírköves, Csollák Péter azt mondja, sokan csak a legolcsóbb, mûkõbõl készült sírkövet tudják megfizetni, ez urnához 80 ezer, koporsóhoz körülbelül 150 ezer forint. Ha ugyanez gránitból készül, a duplájába is kerülhet.
- A gránitból készült kripta több milliót ér, és több hónapig is tarthat az elkészítése - mondta Csollák Péter. - Akár tíz koporsó is elfér egy kriptában, aminek a föld alatti részét kivakolják és kibetonozzák, ezért is kerül olyan sokba.

Temetésfüggõvé vált a férfit

Egy 42 éves brazil férfi temetésfüggõvé vált azóta, hogy édesapja elhunyt 1983-ban. A férfi ezek mostanáig minden egyes temetésen megjelent, és még munkahelyét is otthagyta, hogy szenvedélyének hódolhasson. Reggelente elsõ dolga, hogy meghallgassa a rádióban, nem halt-e meg valaki, de még a helyi kórházat és halottas házat is felhívja telefonon, nehogy lemaradjon valamirõl. Sao Vicente a helyi temetkezési intézet szóvivõje elmondta, nem is akarják a férfit terápiára küldeni, mert az elhunytak hozzátartozói elvárják, hogy jelen legyen a temetésen. Ha nem menne el egyszer, hiányozna az embereknek.

Temetkezzen környezetbarát koporsóba

Egészségügyi szakértõk olyan ökokoporsó bevezetését fontolgatják Hong Kong-ban. Az új koporsó nemcsak a környezetet kímélné azzal, hogy gyorsabban ég el, ráadásul az égés során nem bocsájt ki annyi káros anyagot, hanem a krematóriumok túlzsúfoltságára is megoldást jelentene. A helyhiánnyal küszködõ kis területû Hong Kong-ban ugyanis a hamvasztás szinte teljesen kiszorította a hagyományos földbe való temetkezést.

Hivatalosan még mindig nem ismertek Puskás Ferenc temetésének tényleges költségei, de neve elhallgatását kérõ informátorunktól megtudtuk, hogy egy közel 200 millió forintos költségvetést állított össze a Kegyeleti Bizottság.

Több szervezet saját halottjának tekinti a legismertebb magyart, mégis a háttérben alkudozás folyik, hogy ki állja a temetés költségeit.
A kormány a temetés napját, december 9-ét nemzeti gyásznappá nyilvánította. Erre legutóbb 1993 decemberében, néhai Antall József temetésén volt példa.
Az elsõ szabadon választott miniszterelnök gyászszertartása - mai árakon - megközelítette a 400 millió forintot. Ennyi pénzbe belekerülne Puskás Ferenc temetése is. Ám még senki sem adott hivatalos tájékoztatást a pontos számokról és a forrásokról. A szervezõk kétszázmillió forint alatti költségvetést állítottak össze, ezt a tegnap és ma zajló kormányülésen terjesztik be. De maguk a szervezõk sem tudják, hogy pontosan mennyi pénz áll rendelkezésükre, mégis: tervezniük kell.
A kegyeleti bizottság által összeállított költségvetés részleteit - informális csatornákon keresztül - sikerült megszereznünk. A költségvetés két részbõl áll:
1. HELYSZÍNI KÖLTSÉGEK: 100 millió forint
December 7-én a Bazilika, 9-én Hõsök tere, a Puskás-stadion, a Kossuth tér, majd ismét a Bazilika lesz a gyászszertartás helyszíne. Az ide tervezett búcsúztatási ceremónia költségei állítólag 70 millió forintra rúgnak. A több száz tagú kórus és mintegy félszáz táncos, a színészek, az operaénekes tiszteletdíja cirka félmillió forintot tesz ki, az összeg azért ilyen alacsony, mert sokan nem kérnek tiszteletdíjat a fellépésért. A világításért, a hangtechnikáért körülbelül húszmillió forintot kell fizetni. Az óriásplakátok, a több tízezer gyertya, a fáklyák, és egyéb kellékek ára szintén 500 ezer forintra rúg.
2. A DELEGÁCIÓKRA JUTÓ KÖLTSÉGEK: 80-90 millió
A kiadás célja, hogy a meghívott vendégeket megfelelõ körülmények között szállásolják el, és a szállításukról is gondoskodni kell. Ezt a tételt állítólag a Kegyeleti Bizottság vezetõje, Schmitt Pál által irányított Magyar Olimpiai Bizottság állja.
Be nem kalkulált kiadások

Várhatóan lesznek olyan kiadások, amelyek nem szerepelnek a költségvetésben, hogy az elfogadhatóan alacsony legyen, ezek más-más nagyságrendû, a százezrektõl a több tízmillióig terjedõ tételek. Kérdés, ezekre honnan lesz forrás?
* Kivetítõk bérlése (3 helyszín): 15 millió forint
* Hangosítás (3 helyszín): 15-20 millió forint
* Tévés közvetítéssel járó - közvetítõkocsik, stb. - költségek: 15 millió forint
* Helyszínek elõkészítése, takarítása, mobil wc-k bérlése, orvosi ügyelet: 10 millió forint
* Rendõri és rendvédelmi biztosítás a helyszíneken és a gyászmenet útján. Magas rangú vendégek megfelelõ biztosítása:
* A helyszíneken és környékükön felmerülõ esetleges helyerállítási költségek: nem kalkulálható

Kriptába kerülhet a legenda

Eredetileg úgy volt, hogy Puskás Ferencet elhamvasztják. Ám a hírek szerint a Szt. István Bazilika vezetõsége jelezte, az altemplomban rendelkezésre áll egy újonnan kialakított kripta. Ezért folyamatban van az a kérelem, hogy ez legyen az Aranycsapat legendás balösszekötõjének végsõ nyughelye.

Szeméthegy a csornai temetõ tövében

A polgármesterhez fordulnak segítségért a csornaiak, mert néhány hónap alatt szeméttelep lett a település egyik temetõjének bejáratához vezetõ úton. Az átjárhatatlan szeméthegy napról-napra nõ, a környéken élõ, többségében idõs embereknek pedig kilométereket kell kerülniük a másik bejáratig.
Építési törmeléket, használt autógumikat és állattetemeket kerülgetve jutnak el a csornaiak szeretteik sírjához az Õrangyal temetõbe. A környéken lakók szerint kora reggel és késõ este hordják a temetõ mellé a hulladékot, de hogy pontosan kik azt senki sem tudja. A telep nemcsak csúnya hanem a rothadó tetemek miatt büdös is - mondták el a Független Hírügynökség tudósítójának a helybeliek, akik egy ideje már nem merik kinyitni az ablakokat sem.
A magánkézben lévõ területre nyár óta folyamatosan hordják a szemetet. A város északnyugati részében lakók évtizedek óta a szokásjog alapján használják a terület szélén vezetõ földutat. A többségében idõs emberek azonban már alig tudnak átkelni a szeméthegyeken. A temetõnek van egy másik bejárata is, de odáig legalább két kilométert kell kerülni. A felháborodott lakók a polgármesterhez fordultak segítségért.

Felháborító: a temetkezési vállalatok becsapják a polgárokat!

A szlovákiai temetkezési vállalatok gyakran becsapják a polgárokat, kihasználják monopolhelyzetüket, szolgáltatásaikat leggyakrabban csak egy csomagban lehet megvenni, tehát a polgároknak azért is fizetniük kell, amire nincs szükségük. Ez a Szlovák Fogyasztóvédelmi Felügyelet (SOI) napokban végzett ellenõrzésébõl derült ki.
A pozsonyi temetkezési vállalatok számtalanszor megsértik a fogyasztóvédelmi törvényt. ?A vállalatok által a kínálatban feltüntetett árak különböznek a számlázott áraktól. Olyan szolgáltatások árát is számlázzák, melyeket az illetõ nem rendelt meg, vagy amit nem végeztek el? ? áll a SOI jelentésében. A legtöbbször a fõvárosi Marianum temetkezési vállalat sértett törvényt. A Marianum 17 ellenõrzött ügylete során kilencszer csapta be klienseit. A szerzõdésen például rosszul tüntetik fel a temetés idõpontját, hogy a halott hûtéséért többet számlázhassanak. Gyakran épp a halottak hûtéséért próbálnak több pénzt kicsikarni klienseiktõl, rendszerint ezer korona körüli öszszegekrõl van szó. A Binderová fõvárosi temetkezési vállalat például egy kettõs sírhelyben keresztbe helyezte el a koporsót, hogy mindkét sírhely használatáért számlázhassák a bérleti díjat ? összesen 8582 koronát. Egy alkalommal a szertartáson játszó zenét is kiszámlázták holott a család ilyen szolgáltatást nem rendelt.
Kevés olyan ember van, aki ilyen helyzetben aprólékosan tanulmányozza a szerzõdést, egy 25?30 ezer koronás temetésénél pedig az 1000?2000 koronás különbséget sem veszik észre, arról nem is beszélve, ha ez az összeg több szolgáltatás között forgácsolódik szét. Ilyen tisztességtelen ügyletek láttán nem csoda, hogy a Marianum csak ez év szeptember végéig 91 millió koronás tiszta haszonnal zárt.
A temetkezési vállalatok nem csak a fõvárosban próbálnak törvénytelenül nagyobb haszonhoz jutni. A Komáromi Temetõk Kft. az elmúlt napokban 68 ezer koronás büntetést kapott a gazdasági versenyhivataltól, amiért visszaélt helyzetével a piacon. A büntetést azért szabták ki, mert a vállalat megakadályozta, hogy a komáromi római katolikus temetõben egy konkurens temetkezési vállalat megrendelésre elvégezze szolgáltatásait. A büntetés még nem jogerõs, 15 napon belül lehet ellene fellebbezni.

Elhunyt Philippe Noiret

76 éves korában, hosszú betegség után elhunyt Philippe Noiret, a franca és az olasz filmmuvészet átütô tehetségu, nagy alakja. Noiret 125 filmben és számos színpadi muben alkotott maradandót. Olyan filmtörténeti jelentôségu alkotásokban szerepelt, mint A nagy zabálás, a Barátaim vagy a Cinema Paradiso. Muvészek és politikusok, Jean-Pierre Mocky filmrendezôtôl Jacques Chirac köztársasági elnökig egyaránt megrendülten búcsúztatták a francia színészóriást.

Emlékfalat avattak '56 áldozatainak emlékére a Fiumei úti temetõben

Ma szerte az országban számos helyen állítanak emlékmûvet 56 hõseinek. Ez az avatás azonban eltér a többitõl, mert adósságot törleszt azokkal szemben, akikrõl tudjuk, hogy hol, és akikrõl nem tudjuk, hol nyugszanak - fogalmazott Boross Péter, volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, az 1956 hõseinek és áldozatainak állított emlékfal avatásán a Fiumei sírkert 21-es parcellájánál. Van valami megrázó 50 év távlatából is, hogy így kell találkoznunk azokkal, akiknek még javarészt köztünk lenne a helye - fogalmazott Boross Péter. Mint mondta, 56 hõsei áldozatok voltak, de kérdés, hogy áldozat vállalásukból mit tanultunk meg.

Az emlékfal avatásán részt vett Szili Katalin házelnök, Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Petrétei József rendészeti és igazságügyi miniszter valamint a pártok, a Pofosz, a Nagy Imre Alapítvány és társadalmi szervezetek képviselõi.

A táblák felállítását a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége kezdeményezte. A Miniszterelnöki Hivatal 19 millió 600 ezer forintot biztosított az emlékhely létrehozására. A fiumei úti temetõ 21-es parcellájában az 1956-ban elesett civil áldozatok vannak eltemetve.

Hasonló emlékfalat állítottak fel 13 budapesti temetõben is. Az 57 darab 150-szer 90 centiméteres gránátlapon 1621 név található. A táblák többségére "Az 1956-os forradalom és szabadságharc itt nyugvó hõsi halottai és áldozatainak emlékére" feliratot festették.

Kegyeleti megemlékezés külföldi katonák sírjánál

A halottak napja alkalmából a hazánk földjén elesett magyar és külföldi katonák emlékére kegyeleti koszorúzási ünnepségeket rendezett a Honvédelmi Minisztérium november 2-án. A kegyeleti megemlékezések október 30-án, Harkányban kezdodtek, a bolgár hosök emlékmuvénél, illetve Beremenden, a volt jugoszláv katonák temetojében. November 2-án a rákoskeresztúri Új Köztemetoben az imádkozó katona szobránál, az I. világháborús olasz katonai sírkertnél, a török katonai parcellánál, a román katonai sírkertben, illetve a szovjet katonai síroknál helyeztek el virágokat. Koszorút helyeztek el továbbá a mai nap folyamán az amerikai ho emlékmunél, a budaörsi német katonai temetoben, délután illetve Solymáron, a közös angol, ausztrál, dél-afrikai, francia, kanadai, lengyel és új-zélandi katonai temetokben emlékeznek meg az elhunytakról. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum délután 17,30 órakor kegyeleti gyertyagyújtást rendez az intézmény díszudvarán.

Eltemették Gregor Józsefet
66 évet élt

Délután a szegedi belvárosi temetõben kísérték utolsó útjára a világhírû operaénekest. A Kossuth- és Liszt díjas mûvész szeptemberben jelentette be, hogy visszavonul a színpadtól, és lemondta tervezett fellépéseit. Múlt hét pénteken, hosszú betegség után, szegedi otthonában halt meg.

A három órakor tartott temetésén beszédet mondott Botka László Szeged polgármestere, Hiller István kulturális miniszter és Székhelyi József, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója. Szeged az operaénekest saját halottjának tekinti. Az operaénekest díszsírhelyen helyezték végsõ nyugalomra. Gregor József hosszú betegség után október 27-én, szegedi otthonában hunyt el. 66 évet élt.

Egymillióan keresték fel a budapesti temetõket - csak lépésben lehetett haladni

Mintegy egymillióan keresték fel a budapesti temetõket mindenszentek napján, a tavalyinál azonban kevesebben látogatták meg a sírkerteket - mondta el az MTI-nek Pénzes Kristóf, a Budapesti Temetkezési Intézet kommunikációs csoportvezetõje.

A hétvégihez hasonlóan szerdán is nagy volt a forgalom a fõváros tizennégy temetõjéhez vezetõ utakon, az autók csak lépésben tudtak haladni.

A sírkertek környékén rendõrök segítették a közlekedést, valamint megerõsítették a rendészeti szolgálatot is - közölte a kommunkációs vezetõ. A BKV sûrített és külön járatokat indított a sírkertekhez. A fõvárosi temetõk csütörtök estig tovább tartanak nyitva, este nyolc óráig. A temetés szünetel november 1-jén és 2-án.

Jézus Krisztus szülõvárosa nehéz anyagi helyzetben van

Az USA-ba látogató betlehemi polgármester kijelentette, hogy Jézus Krisztus szülõvárosa nehéz anyagi helyzetben van. "Mi hallunk ugyan a Betlehemet, ezt a keresztény várost segítõ keresztényekrõl, de valójában semmit sem kapunk tõlük" - panaszolta el az amerikai újságíróknak Victor Batarse

Foghíjas lelátók

A vártnál kevesebb, mintegy ötezren foglaltak helyet a lelátókon - elõzetesen több tízezrekre számítottak -, a kilátogatók mindannyian gyertyát gyújtottak, az egyik, üresen álló szektorba pedig mécsesekbõl kiírták a november 17-én elhunyt balösszekötõ 10-es mezszámát. A pénteken szívpanaszokkal kórházba szállított Schmitt Pál helyett Novotny Zoltán nyitotta a búcsúbeszédek sorát, az ismert rádióriporter tolmácsolta a MOB elnök, egyben a Puskás Kegyeleti Bizottság vezetõjének gondolatait. Szepesi György nem az emelvényrõl, hanem örökös helyérõl, a pálya szélérõl szólt a megjelentekhez. Az emlékek felidézése mellett köszönetet mondott azért, hogy végig kísérhette a legenda sikeres pályafutását.
Puskás egykori klubja, a Real Madrid képviseletében Ramon Calderón búcsúzott. "Büszkék vagyunk rá, hogy a játékosunk volt, mellszobra által örökké velünk lesz. Köszönet Magyarországnak, hogy lehetõvé tette eme futballzseni megszületését és hogy megosztotta a világgal ezt a kitûnõ labdarúgót" - fogalmazott a spanyol sztárklub elsõ embere. Ezután Villar del Mar, a spanyol futballszövetség elnöke állt a mikrofon elé, és amondó volt, hogy Puskás a XX. század egyik hõseként marad meg az emlékezetekben. A barát, a régi játszótárs Buzánszky Jenõ szívszaggatóan beszélt, az Aranycsapat 49-szeres válogatott védõje kiemelte, hogy Puskás a pályán zseni volt, azon kívül pedig megmaradt igaz, jó szívû embernek, és noha sok idõt töltött külföldön, lelkében mindig és mindenhol magyar volt.
Könnyes búcsú
A beszédek között filmbejátszásokat tekinthettek meg a stadionba kilátogatók, többek között az angolok elleni 6:3-as gyõzelemrõl, Szepesi György kommentálásával, majd felcsendült a Miatyánk Géczi Erika és a Kormorán elõadásában; az özvegy, Puskás Ferenc kérésére felvételrõl Jose Carreras énekelt, és amikor Puskás kedvenc dala, a kitûnõ labdarúgó által elõadott Nótás kedvû volt az apám címû szám szólt a hangszórókból, a legtöbben a szemüket törölgették. A Koltay Gábor által rendezett Nemzet Búcsúja végén a Himnusz hangzott el, az idõ közben mintegy hét-nyolcezresre nõtt közönség "Puskás Ferenc, Puskás Ferenc" rigmussal, illetve tapssal köszönt el a leghíresebb magyartól, a gyászmenet pedig elindult a Hõsök terére, ahol katonai tiszteletadásra került sor. A Magyar Honvédség méltóképpen búcsúzott a posztomusz elõléptetett dandártábornokától. A gyászmenet az Andrássy úton végighaladva érkezett meg a Szent István térre.
Emléke örök
A bazilikába csak a meghívott vendégek mehettek be, több ezren a Bajcsy-Zsilinszky úton, valamint a bazilika két oldalán elhelyezett kivetítõkön kísérték figyelemmel a történéseket. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök celebrált római katolikus gyászmisét, és Tõkés László Királyhágó-melléki megyés püspök, Lamperth Mónika sportért felelõs önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Juan Antonio Samaranch volt MOB-elnök, valamint Kisteleki István MLSZ-elnök mellett Sólyom László köztársasági elnök mondott beszédet. Az államfõ elmondta, a nemzet és a világ zseniális labdarúgóként õrzi meg emlékezetében Puskást. Kiemelte, hogy nekünk, magyaroknak különösen sokat adott, hiszen történelmünk egy sötét korszakában közösen ünnepelhettük a teljesítményét, és rajta, valamint a magyar csapaton keresztül büszkék lehettünk nemzetünkre. "Puskás utolsó és legnagyobb jótéteménye az lenne, ha példája nyomán újra felismernénk: adni jó" - fogalmazott Sólyom.
A ceremónia után a koporsót harangzúgás közepette az altemplomba szállították, ahol a családtagok, a barátok és a meghívottak jelenlétében örök nyugalomra helyezték Puskás Ferencet. A legendás futballista sírja látogatható lesz, és a jövõben egyfajta nemzeti zarándokhely lehet. Hiszen ahogy Szepesi fogalmazott: "Ilyen talentum száz évben csak egyszer születik." Puskás 79 évet élt, emléke azonban örök - de ez már rajtunk múlik

Hatalmas nekropolisz Vatikánváros alatt

A régészek "kis Pompeji"-rõl beszélnek annak a nekropolisznak a kapcsán, amelyet jó három évvel ezelõtt fedeztek fel Vatikánváros egyik parkolójának építésekor, és amelyet a héten a nagyközönség elõtt is megnyitottak. Közel 250 sír és urna került elõ a feltárások során - meglepõen jó állapotban.

Az ókori Róma rajongói jó három évvel ezelõtt egyszer már lelkesedhettek, amikor az elsõ sírra rábukkantak a földmunkákat végzõ munkások. Pedig eredetileg semmiféle ásatással nem számoltak a kivitelezõk, elsõdleges céljuk Vatikánváros parkolási gondjainak megoldása volt. Ehhez kezdtek éppen hozzá, amikor meglepõen ép sírokat fedeztek fel a mélyépítési munkálatok során.

Második legjelentõsebb sírrendszer

Az egykori földalatti sírrendszer az egyik legnagyobbika és legalább második legjelentõsebbike volt az ókori Rómának. A legjelentõsebb sírrendszernek a Szent Péter bazilika illetve az egykori Via Cornelia alatt meghúzódó nekropoliszt tartják, ahol a kereszténység egyik legfontosabb szentje, Szent Péter sírja is található.
A mostani feltárások azonban megmutatták, hogy az ókori Róma Via Triumphalis-a alatt feltárt sírrendszer jelentõségben nem sokkal marad el a Szent Péter bazilika alattitól. A Via Triumphalis-ról, amelyen egyébként a gyõztes hadvezérek hatalmas ovációk közepette vonultak be Rómába, már korábban is tudták tudósok, hogy nagy értékek rejlenek alatta. A most feltárt sírrendszer egy másik részét régebbrõl ismerik, és fel is tárták azt.
A mostani, az elmúlt három évben zajló feltárás rohamtempóban történt, a költségeket, amelyek közel 400 ezer euróra rúgtak, a Vatikán állta, ám így sem sikerült minden lényeges elemét megtalálni a föld alatti rendszernek. A munkálatokat siettette, hogy a Vatikáni Múzeum 500 éves megalapításának ünnepére az egyházi állam illetékesei mindféleképpen át akarták adni a feltárt és felújított nekropoliszt. A felfedezett sírok a hét elejétõl kezdve látogathatók, persze ez a múzeum is csak elõzetes bejelentkezés alapján fogadja vendégeit.

Gazdagok és szegények egymás mellett

De mit is láthatnak az odalátogatók? A datálások és a sírfeliratok alapján a sírok és urnák java része a Kr.u 1. századtól a Kr.u. 4. századig terjedõ idõszakból származik. A sírok díszítõ elemei, a kõfaragások, a szobrok és a vésetek arról árulkodnak, hogy a gazdag és nemes római polgárok mellett a középosztály és az alsó-középosztály is a Via Triumphlis alá temetkezett. A lelet különlegességét épp ez adja: nemcsak nemesi temetkezésekrõl maradtak fenn így sírok és urnák, hanem a római köznapi ember temetkezési szokásaiba is bepillantást nyújtanak a mostani feltárások.
Paolo Liverani, a Vatikáni Múzeum régésze az AP hírügynökségnek nyilatkozva nem is tudta leplezni lelkesedését: "Ismertük már Hadrianus és Augustus császár mauzóleumait, ismertük több neves római hadvezér sírját, ám Róma nemcsak ebbõl állt. Róma a hétköznapi emberek városa is volt, olyan hétköznapi embereké, akikrõl e sírok jóvoltából most többet is megtudhatunk." Ahogy Liverani fogalmazott: a történelem nemcsak tábornokokból és uralkodókból állt.

A sírok Pompeji-e

A nekropolisz valóban gazdag tárháza a különféle leleteknek: a fekete-fehér mozaikok, amelyeken Dionüszosz istent ábrázolták, a nagy gonddal megfaragott szarkofágok és sírok mellett egyszerû urnák is elõkerültek. Bár a kereszténység csak a 4. század elejétõl vált államvallássá a Római Birodalomban, a régészek nagy meglepetésére a keresztényüldözések korából, a Kr.u. 3. századból is fennmaradt egy olyan sír, amelyen jól kivehetõ módon keresztény mintára imádkoznak a megfaragott alakok. A leletek jó állapotukat egyébként a régészek szerint egy 4. századi földrengésnek köszönhetik, amelynek révén szinte a teljes sírkamrarendszert betemette a föld.
A kiállítás érdekessége az a gyereksír, amelyben jól kivehetõ módon a gyerek szülei egy tojáshéjat is elhunyt gyerekük mellé helyeztek. Tudósok szerint ez a tojáshéj az újjászületés szimbólumaként is értelmezhetõ. A látogatók egy üveglapon keresztül a lábuk alatt láthatják a gyermeksírt a tojáshéjjal együtt. A hétköznapi rómaiak sírjait egyébként mesterségük címerei, vagy épp életük jelenetei díszítik. Ezek az életjelenetek nagyban segítik nemcsak a régészek, hanem az ókori Róma mindennapjaival foglalkozó történészek munkáját is. Emiatt is sokan tekintik a sírok "kis Pompeji"-ének a hét elején megnyitott nekropoliszt.

Istenem! Kísérd õt útján!
Annak az újságírói generációnak a tagja, amelyik tevékeny és emlékezetesen színvonalas munkával volt elõkészítõje a nyolcvanas-kilencvenes évek mély társadalmi változásainak" - fogalmazott Kovács Zoltán. Tarnói Gizellát az Élet és Irodalom saját halottjának tekinti, temetésérõl késõbb intézkednek.

Elhunyt Tarnói Gizella, az ÉS fõszerkesztõ-helyettese, az 59 éves újságírót súlyos betegség következtében vasárnap hajnalban érte a halál. Tarnói Gizella 1970-tõl a Magyar Rádiónál dolgozott, és olyan mûsorokat készített, mint például a Jelenidõben, Eco-mix, Párhuzamos életrajzok, Szorító és a Névjegy. 1994-ben kilépett a rádiótól és nem sokkal késõbb az Élet és Irodalom fõszerkesztõ-helyettese lett. Számos tényfeltáró riport szerzõje, egyik riportsorozata elismeréseként 1998-ban Pulitzer-emlékdíjat kapott, munkássága jelentõs részében kapcsolódik a kisebbségek jogainak védelméhez, 2001-ben Roma Polgárjogi Díjban részesült.

Hazatért az eltûnt férfi

Kecskeméti Rendõrkapitányság eltûnés miatt körözte Kiss László - 49 éves - kecskeméti lakost, aki idén szeptember 27-én ismeretlen helyre távozott a Kecskemét, Szolnoki u. 1. szám alatt lévõ Hírõs Temetkezéséi Kft. telephelyérõl - értesült az OBJEKTÍV Hírügynökség a Bács-Kiskun Megyei RFK sajtószolgálatától.

Kiss László október 8-án vasárnap este lakására visszatért épségben. Sérelmére bûncselekményt a vizsgálat szerint nem követtek el. Körözésérõl, illetve arról, hogy családja keresi, a férfi állítólag nem tudott. Távolmaradása idején az ország területét nem hagyta el.

Kegyeleti termék és Temetokertészeti Szakkiállítás

Nyíregyháza, Bujtosi Szabadido Csarnok
Májusban újra nyitja a TEMEXPO Szakkiállítás kapuit. A komoly hazai és nemzetközi visszhang miatt sokan jelezték részvételi szándékukat mind Magyarországról, mint külföldrol. A visszajelzések alapján megállapható, hogy a kiállítók által berendezett alapterület közel duplája lesz a 2005-ös kiállításnak.

Társaságunk nagy hangsúlyt fordított a kiállítás népszerûsítésére és promóciójára azzal a céllal, hogy ezáltal még több látogató egyre több országból érkezzen városunkba. A kiállításon szakmai fórumokat is szervezünk, melyek jelenleg szervezés alatt vannak, a véglegesítést követõen honlapunkon megismerhetik a résztvevo elõadókat.

A konferenciára több nemzetközi temetkezési szervezet vezetõje is kapott meghívást, ezzel is szeretnénk hangsúlyozni a rendezvény nemzetközi jellegét. A szakma szereplõi és a kiállítók részvételével újra egy közös vacsorával zárjuk a kétnapos rendezvényt, ami kitûnõ lehetõség egy könnyed üzleti beszélgetéshez, vagy akár már meglévõ kapcsolatokat személyessé formálni. Kérjük, tekintse meg honlapunkon a kiállítási lehetõségeket, amennyiben további kérdése van, írjon az info@temexpo.hu e-mail címre.

Elhunyt Pege Aladár Kossuth-díjas dzsesszmuzsikus, bõgõmûvész, zeneszerzõ. A 67 éves mûvészt türelemmel viselt rövid szenvedés után, a kórházban érte a halál.

A mûvész zenei tanulmányait 1969-ben végezte a budapesti Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskolán, 1970-tõl a fõiskolán tanársegéd, majd 1978-tól egyetemi tanár volt. A hetvenes évek közepén Rainer Zapperitz mesterkurzusán vett részt Nyugat-Berlinben.

Saját együttest vezetett 1963 óta. A nemzetközi dzsesszélet elismert egyénisége, külföldi fesztiválok és koncertek rendszeres vendége volt. Nagy feltûnést keltett 1982-es bombayi és New-York-i fellépése; a Carnegie Hallban amerikai sztárokkal szerepelt együtt. Prágában, 1964-ben a "fesztivál virtuóza", 1970-ben a Montreux-i Fesztiválon az Európa legjobb szólistája-díjjal tüntették ki. Számos önálló lemeze jelent meg itthon és külföldön, 1963 óta komponált és hangszerel, az utóbbi években gyakran adott klasszikus zenei szólókoncerteket. Számos nagybõgõátiratot is készített. A Kossuth-díjat 2002-ben kapta meg, a nemzetközi dzsesszvilágban "a nagybõgõ Paganinije"-ként számon tartott virtuóz játékáért, a dzsessz magyarországi népszerûsítéséért, kiemelkedõen eredményes oktatói tevékenységéért. Pege Aladár temetésérõl késõbb intézkednek.

77 éves korában elhunyt Oriana Fallaci, az olasz médiaszemélyiség, aki fénykorában olyanokkal készített interjút, mint Lech Walesa, Henry Kissinger, Haile Selassie, az irani sah, Khomeini Ayatollah, Willy Brandt, Indira Gandhi és még sok más híres, a történelmet megváltoztató vagy befolyásoló személyiséggel.

Interjúit tanítják a világ nagy újságíróiskoláiban. Híres volt a kemény stílusáról, a kellemetlenkedõ és meglepõ kérdéseirõl, amelyekre néha még meglepõbb válaszokat kapott. Mégis, tán a nõiessége miatt, nem fenyegette soha veszély, hogy habitusa miatt megsértõdjön valamelyik interjúalanya. Nála ismerte be például Kissinger - ez az önfejû, de remek külügyminiszter/tanácsadó -, hogy a Vietnám egy értelmetlen háború volt. A Corriere della Seratól a New Yorkeren keresztül a New York és Los Angeles Timeson keresztül rengeteg helyen jelentek meg cikkei. Rengeteg díjat nyert.

Súlyos beteg volt, ami miatt idõs korára teljesen visszavonult az újságírástól. A legutolsó idõkben már csak olvasói leveleivel hívta fel magára a figyelmet, amelyekben a terrorizmus veszélyeire hívja fel a figyelmet. Néha ezt túlzásba is vitte, ami miatt egyesek arabellenesnek kiáltották ki. Az egyik talán legismertebb, Magyarországon is megjelent kötete a Ha meghal a nap, amely az amerikai ûrhajózási központokbeli élményeirõl, az ottani látogatásairól szól. Filozófiai mélységekben is kutatja az ûrhajózás lényegét, miszerint, mi keresnivalónk odafenn. Megsúgom: szerinte sok. Ebbõl a könyvbõl idézek: 'És ha a Föld meghal, ha a Nap meghal, majd odafönt élünk...' Fallaci már fenn van. Nem féltem.

A Rock and Roll királya, Elvis Presley földi maradványai nem a rajongók által látogatott temetõben vannak elhelyezve - állítják FBI dokumentumok.

A néhai énekes testét állítólag apja exhumálta közvetlenül a Király temetése után. Húsz évvel Elvis Presley halála után került nyilvánosságra egy FBI akta, amely szerint a Király holtteste nem sírjában, a Forest Hills-i temetõben fekszik. Elvis 1977-ben, negyvenkét évesen halt meg gyógyszertúladagolás okozta komplikációkban. Édesapja, Vernon Presley, úgy gondolta, a sztár nincs jó helyen a temetõben. Ezért felbérelt három embert, hogy lopják el a testet, és temessék el gracelandi házának a kertjében. A Király apja mindent elrendezett: lefizette a temetõ õreit, vásárolt ásót, köteleket, és egyéb eszközöket, hogy segítse a három tolvaj munkáját. A rendõrök azonban lefülelték a bûntényt, és elkapták a három tovajt.

Menekülés közben azonban a tettesek kidobálták autójukból a bûnjeleket, így bizonyíték hiányában nem indult ellenük eljárás. A tolvajok persze nem vallották be, ki bérelte fel õket, így Vernon neve szóba sem került az eset kapcsán. A történet szépsége, hogy nem sokkal ezután, a hatóságok úgy döntöttek, a Király teste nincs biztonságban a köztemetõben. Ezért Vernon kérésére megszegték a törvényt: Elvis, és édesanyja, Gladys földi maradványait kiemelték nyugvóhelyükrõl, és az apa Graceland-I házánál, a medence mögé, a Meditáció Kertjébe helyezték el a testeket. - Remek csel volt, le a kalappal Vernon elõtt, nyugodjon békében-mondta a nyomozást vezetõ ügynök, Ivian C. Smith.

Egy holland sírásó szerencsésen megmenekült, miután véletlenül magát temette el. A 62 éves férfi Nieuwleusenben ásott egy sírt a Zwolle temetõben, amikor megtörtént vele a baleset. A teherautónyi föld, amellyel a sírt temették be a gödör szélén álló munkásra borult, és bedöntötte a sírba. Szerencsére a kolléga ki tudta szabadítani a gödörbe esett ember arcát és így levegõhöz juttatta. A kiszabadításban a tûzoltókat hívták segítségül.

2006. szeptember 9-én kísérték utolsó útjára Faludy György Kossuth-díjas írót, költõt, mûfordítót. A Fiumei úti sírkertben pályatársak, politikusok, közéleti személyiségek vettek búcsút a magyar irodalom doyenjétõl.

A tervek szerint egy stadionban rendeznek nyilvános búcsúztatást a közelmúltban elhunyt és szombaton eltemetett természetfilmes, a világszerte Krokodilvadászként ismert Steve Irwin tiszteletére.

Steve Irwin a múlt héten vesztette életét, miután legújabb filmjének forgatásán egy tüskés rája megsebezte a Nagy-korallzátonynál. A természetfilmest szombaton a családja tulajdonában lévõ állatkertbe temették el, az ausztráliai Queenslandben. A természetbúvár-televíziós búcsúztatásán csak a család és a közelebbi barátok vettek részt. A barátok és család most bejelentette, hogy egy nyilvános búcsúztatást is szerveznek. "A család nagyra értékeli az emberektõl kapott rengeteg kedvességet és szeretetet, ezért egy nyilvános búcsúztatást is tervez a Brisbane-i stadionban, vagy egy hasonló helyen" - mondta el Irwin legjobb barátja, Wes Mannion. John Stainton, a természetfilmes menedzsere szerint a búcsúztatás Irwin életének ünneplése lesz, nem pedig egy sírós-szomorú esemény, mert ez a "Krokodilvadásznak" nem tetszene.

Elõkerültek az ellopott harangok

Hajdúhadháza mellett megtalálták a környékrõl ellopott harangokat - közölte a Hajdú-Bihar Megyei Rendõr-fõkapitányság sajtóreferense. Vezendi Jánosné rendõr százados emlékeztetett: augusztus 29-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bátorligeti templom udvarán álló haranglábról, valamint a piricsei temetõbõl tulajdonították el ismeretlenek ugyanazon az éjszakán a bronzharangokat. Az ügyben a nyírbátori rendõrkapitányság kezdte el a nyomozást, de az eltulajdonított bronzöntvényeket végül a hajdúhadházi rendõrkapitányság illetékességi területén találták meg a napokban. Az érintett egyházközségek képviselõi csütörtök délután veszik át a harangokat a hajdúhadházi rendõrkapitányságon.

Bob Irwin korábban azt mondta: fia egy "átlagos srác" volt, aki nem szerette volna, ha állami temetésen helyezik végsõ nyugalomra. Az állami temetést John Howard ausztrál miniszterelnök ajánlotta fel, azután, hogy hétfõn egy tüskés rája halálra sebezte a Nagy-korallzátonynál filmezõ Irwint. John Staiton, a "krokodilvadász" menedzsere azt mondta, hogy a felvevõgép megörökítette Steve Irwin utolsó pillanatait, de a filmet nem hozzák nyilvánosságra. A természetbarát-televíziós arról vált híressé, hogy puszta kézzel nyúlt az olyan veszélyes állatokhoz is, mint például a krokodil, a mérges kígyók és pókok.

Tevékenységének egyik legvitatottabb pillanata az volt, amikor egy krokodilshow-ban egészen közel vitte egyhónapos kisfiát egy hatalmas hüllõhöz.

Elhunyt Faludy György - emlékmûsor a magyar irodalom doyenjérõl az m1-en.

A költõ, mûfordító, Kossuth-díjas író 96 évet élt; temetése szeptember 9-én, 16 órakor lesz Budapesten, a Fiumei úti sírkertben; az m1 mûsorán 22.35 perctõl emlékezünk a költõre Meghalt a magyar irodalom doyenje. Faludy György 96 évet élt. Az író, költõ nevéhez olyan mûvek kötõdnek, mint a Pokolbéli víg napjaim, Az õszi harmat címû verseskötet, a Börtönversek, a 200 szonett, vagy a Jegyzetek a kor margójára. Legújabb kötete, A Pokol tornácán hétfõi bemutatóját már nem érhette meg.

Szombat este mûsorváltozás lesz az m1 mûsorán, 22.35 perctõl emlékezünk a költõre.

Szebb temetést kap az átlagfrancia

A gazdaság fellendülése idején többet költenek az emberek szeretteik illõ eltemetésére is. Jól jár a francia gazdaság viszonylagos megerõsödésével Jean Claude Rousset, egy Párizs környékén tevékenykedõ temetkezési vállalkozás igazgatója. A szabály egyszerû: megrendelõinek több pénze van, ezért többet költenek szép koporsókra, virágokra és búcsúztatási szolgáltatásokra. A 120 dolgozót foglalkoztató cég további alkalmazottakat vett fel, hogy ki tudja szolgálni az extraigényeket. A francai GDP 1,1 százalékkal nõtt a második negyedévben, ami öt és fél éve a legerõsebb ütem, a munkanélküliség 8,9 százalékra csökkent júliusban, négy éve elõször benézve ezzel a 9 százalékos szint alá.

KEGYELETI MEGEMLÉKEZÉS - Új szolgáltatásunk

"A lélek és az emlék örök,csak az halt meg,akit elfelejtenek."
Életünk legszomorúbb alkalma az elmúlással való találkozás. Szerettünk elvesztése fáj. Gyakran már nincs rá erõnk, hogy a szertartás után meghitt pillanatokat szerezzünk, ahol a család, barátok egy diszkréten terített asztal mellett emlékezhet.

"Szozocreál mûvészet" - kiállítás

A Kegyeleti Múzeum a Kulturális Örökség Napja keretében exkluzív kiállításon mutatja be a Munkásmozgalmi Mauzóleumban a Mauzóleum építésének elõzményeit és igaz történetét. A Kulturális Örökség napjának tárgya: "A Szocreál mûvészet". A kiállítás a Munkásmozgalmi Mauzóleumban tekinthetõ meg 2006. szeptember 16-án és 17-én 9-16 óráig.

Tûzoltói tiszteletadással, mintegy másfélezer ember részvételével vettek végsõ búcsút pénteken a Farkasréti temetõben Horváth Ákos tûzoltó hadnagytól, aki két társával a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pincéjében lévõ lõtéren keletkezett tûz oltása közben halt hõsi halált.
Akárcsak két társát, a hadnagyot is utolsó útjára családján, barátain kívül az ország különbözõ pontjairól érkezett több száz bajtársa kísérte el. A ravatalnál a bajtársak alkottak díszõrséget, egy tûzoltó tiszt az elhunyt tûzoltó utolsó bevetésekor viselt sisakját, egy másik pedig fekete keretbe foglalt arcképét tartotta.

Ravatalánál kegyeleti õrséget állt Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára és Demszky Gábor fõpolgármester is. Lerótták kegyeletüket a Fõvárosi Tûzoltó Parancsnokság, az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság, a Magyar Honvédség, a vám- és pénzügyõrség, a rendõrség, valamint a mentõszolgálat dolgozói is.

A szertartást követõen Demszky Gábor beszédében úgy fogalmazott: olyan tragédia történt, amely az egész fõvárost megrázta. "A tûzoltók a mindennapok hõsei, naponta bebizonyítják, hogy méltóak mindannyiunk megbecsülésére, tiszteletére, mert a szó szoros értelmében tûzbe mennek értünk" - mondta a fõpolgármester.

A mûegyetemi tûz oltása közben meghalt másik két tûzoltót már korábban végsõ nyugalomra helyezték, Reppman Károly tûzoltó hadnagyot a váli római katolikus temetõben szombaton, Pintér Gábort pedig szerdán a rákospalotai temetõben temették. A pincében lévõ lõtéren augusztus 8-án este keletkezett a tûz egy lõgyakorlat közben. A három tûzoltó azután vesztette életét, miután kimentették a civileket, majd visszamentek a pincébe, hogy felkutassák a még esetlegesen lent tartózkodókat.

Szombaton délelõtt eltemették P. Henriettát, a Makó külterületén felgyújtott lányt. A temetésen a családtagokon kívül több százan vettek részt. A lány életéért több hétig küzdöttek az orvosok, de augusztus 10-én belehalt égési sérüléseibe.

Azok a gyászolók, akik nem tudnak jelen lenni szerettük temetésén, interneten, online is nézhetik a szertartást, illetve a hamvasztást. Az angliai Derbyben található Bretby krematórium a világon az elsõ, mely ezt a szolgáltatást nyújtja ügyfeleinek. A szolgáltatás iránt máris óriási az érdeklõdés. A temetkezési vállalat a visszaélések elkerülésére külön jelszóval védi az egyes hamvasztásokat, így a családok és a barátok csak saját halottjuk temetését nézhetik végig.

Új Kegyeleti Házat avattak

Felavatták a Csongrád Megyei Kegyeleti Kft. új kegyeleti szolgáltatóházát Hódmezõvásárhelyen.

A március 31-i avatóünnepségen Boros Árpád ügyvezetõ igazgató elmondta, hogy az épületnek három fõ funkciónak kell megfelelnie: Hódmezõvásárhely és a kistérség lakosai számára egy 21. századi színvonalú temetkezési irodaként szolgál, továbbá az új követelményeknek megfelelõ temetõszolgáltató telephely és ezek mellett még cégvezetési központi irodaként is funkcionál. A 100 éves polgári ház masszív, vastag téglafalakkal rendelkezik, csak a válaszfalak egy részét kellett áthelyezni.

Az épületben két ügyfélfogadó helyiség mellett egy ügyvezetõi iroda, egy teakonyha, egy irattár és egy kelléktár került kialakításra, a helyiségekben padlófûtés illetve klíma biztosítja a megfelelõ hõmérsékletet.

A fõbejárat eredetileg a dr. Imre József utcába nyílt, de az Erzsébet Kórház betegeire való tekintettel a Zrínyi utca felõl alakítottuk ki az új fõbejáratot-tudtuk meg Boros Árpádtól.

A kegyeleti házat Bán Csaba református lelkész áldotta meg és Seidl Ambrus római katolikus plébános szentelte fel.

Szöveg: Kokovai Péter
Az anyagot a rendelkezésre bocsátotta Boros Árpád
Összeszerkesztette: Arold Péter

Kamerák és biztonsági õrök a temetõben

Szigorúbban ellenõrzik a kilépõket, így próbálják elejét venni a lopásoknak A sorozatos rongálások miatt hamarosan térfigyelõ kamerákat szerelnek fel a gyõri köztemetõkben. A sírokat éjjel- nappal õrizni kell, mert a színesfém-tolvajok a kegyhelyeket sem tisztelik. A vandálok általában mindent visznek, ami mozdítható. A kapuban szigorú beléptetõ rendszer mûködik. Biztonsági õrök járják a város legnagyobb temetõjét. Az õrzõ-védõk éjjel-nappal vigyázzák a sírokat. 2 éve Gyõrben tizenéves fiatalok szórakozásból több mint 70 alumínium keresztet, vázákat és díszeket feszegettek le a sírokról, de a kisebb értékû rongálások szinte mindennaposak. Elõfordul, hogy a kegyeletsértõk csak a koszorút lopják el, de közben letörik a virág- vagy a mécses tartót és ezzel több tízezer forintos kárt okoznak. A rongálások megelõzése érdekében mostantól jobban odafigyelnek minden látogatóra. "Ennél jóval nagyobb hangsúlyt fektetünk a kilépõk ellenõrzésére. Igyekszünk megelõzni a lopásokat, az egyéb vagyon elleni bûncselekményeket. Gondolok itt a virágokra, a sírkoszorúkra és az egyéb kegyeleti tárgyakra" - mondta Bali Zoltán, az Õrmester Kft. megbízott területi igazgatója. A rongálók mellett a zsebtolvajok is egyre nagyobb problémát okoznak a temetõkben. Elsõsorban a zsebesek kiszûrése érdekében hamarosan térfigyelõ kamerarendszert szerelnek fel.

Tanulságokat magában hordozó gazdasági perrõl értesült az mfor.hu: a Somogy Megyei Bíróságon már második éve folyik az a helyi megyei önkormányzat által indított per, amely a Somogy Megyei Temetkezési Szolgáltató Kft. Somogy Rádióra való elcserélésébõl ered. A perben ma az a kérdés: értékesebb lehet-e a rádió, mint a temetkezési vállalat?
Szabó József Andor, a megyei közgyûlés Fidesz-MPSZ frakciójának vezetõje még 2004 elején tartott sajtótájékoztatót az Enjoy Rádió (korábbi nevén Somogy Rádió) ügyében. A képviselõ arra a következtetésre jutott, hogy valaki vagy valakik "megvezették" a közgyûlést. Ennek nyomán annak vezetõi vizsgálatot kértek a megyei önkormányzat és a korábbi rádió tulajdonosok - Törzsök Lajos és neje - között létrejött csereszerzõdés ügyében. Ezt polgári per indítása követte, a megyei önkormányzat beadványát 2004. február 26-án érkeztette a gazdasági bíróság.

Rádióra cserélte a temetkezési céget

A polgári peres beadvány szerint a megyei önkormányzat még június 12-én cserélte el a Somogy Megyei Temetkezési Szolgáltató Kft.-ben meglévõ 13 millió 150 ezer forintnyi üzletrészét a Somogy Rádiót mûködtetõ Somogyi Média Telekommunikációs Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. teljes (3 millió 200 ezer forintos) tulajdonjogára értékkülönbözettel. Az önkormányzat által megbízott szakértõi munkacsoport megállapította: az ESTOL Pénzügyi és Befektetési Tanácsadó Rt. a megyei önkormányzat tulajdon- és vagyongazdálkodási szabályai alapján értékelte mindkét céget, s megszabta annak értékét. A Somogyi Média Kft tulajdonosai, Törzsök Lajos és neje, a vagyonértékelés, valamint a csereszerzõdés aláírásakor írásos nyilatkozatot tettek, hogy cégüknek hitele nincs, a közterheket megfizették, s a szállítók felé sincsenek tartozásaik. (Ezt egyébként rögzítették a csereszerzõdésben is.) A vagyonértékelõ a cserét a megyei önkormányzat szempontjából elõnyösnek minõsítette. Az utóbbi érdekeinek védelmében megfelelõ jogi garanciákat tartalmazott: a korábbi tulajdonosok kötelezettséget vállaltak, hogy a szerzõdés megkötésének napjáig kft.-jüket terhelõ valamennyi kötelezettségért helytállnak.

Rejtegetetett tartozások

A polgári peres beadványból kiolvasható, hogy a tulajdonosváltást követõ idõben az átadás-átvétel során eltitkolt köz- és szállítói tartozásokkal szembesült a megyei önkormányzat. Az ügyvezetõ új könyvelõ céget bízott meg, és ekkor derültek ki a tartozások. Eszerint a Kaposvárnak fizetendõ iparûzési és az APEH-adótartozás, illetve -hátralék mintegy 7,6 millió forint. A polgári peres beadvány szerint a társaságnak ezen felül 18,9 millió forintnyi, különbözõ szállítók felé fennálló tartozása is volt. Ebbõl 1,4 millió forint összegû tartozásról számlákkal bizonyítható volt a követelés fennállása, illetve az, hogy ezek mind a csereszerzõdés megkötése elõtti idõben keletkeztek, és már lejártak. Az önkormányzat persze emlékeztette a korábbi tulajdonost - helytállási kötelezettségére -, ám Törzsök Lajos és neje nem fizetett. Az egykori tulajdonos ugyanakkor 2004. február 5-én írásban elismerte, hogy a szintén tulajdonában lévõ Galvex Trade Kft 9 millió forinttal tartozik a Somogyi Média Kft-nek, s az összeg kifizetésére 2004. május 31-ig kötelezettséget is vállalt. A szakértõi vizsgálat szerint ez 4,3 millió forint híján várhatóan fedezi utóbbi tartozásait.

Perre vitték az ügyet

A megyei önkormányzat azonban nem várta meg május 31-dikét, hanem polgári pert indított. Ebben azt kérték, hogy a Törzsök-házaspár egyetemlegesen fizessen meg részükre 12,3 millió forintot. (Az összeget pontosan, számításokkal levezetõ kimutatásokat csatolták a beadványukhoz.) Egyben kérték a bíróságtól, hogy rendelje el a pénzkövetelés biztosítását. Az önkormányzat a polgári peres beadványában úgy tudta, hogy a Törzsök-házaspárnak egyetlen magánvagyona a Somogy Rádióért kapott temetkezési cég 13,15 millió forint névértékû üzletrésze. Ebbõl kérte zároltatni a követelés összegét.

Megnégyszerezték a hallgatottságot

Az önkormányzat számára egyébként a követelésekkel együtt is megérte a temetkezési vállalat elcserélése a rádióra. Egy közvélemény-kutató cég 2004. januári vizsgálata szerint ugyanis a Kft. által üzemeltetett Enjoy Rádió 2003. júniusi 8 százalékos hallgatottsági aránya 30 százalékra nõtt, míg a versenytárs Kapos Rádióé ugyanezen idõ alatt 52-rõl 27 százalékra csökkent. A beadványt 2004. február 26-án fogadta a megyei gazdasági bíróság. Az eltelt idõben már egy sor szakértõi vizsgálatra került sor, jelenleg pedig újabb, ezúttal igazságügyi médiaszakértõi vizsgálat folyik. Utóbbi során azt kell megállapítani, hogy a csere idõpontjában mennyit ért a Somogy Rádiót üzemeltetõ Somogyi Média Telekommunikációs Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Az alperesek szerint ugyanis lényegesen többet, mint ahogy az a csereügylet szerzõdésében szerepel.

Beindult az üzlet

Az Enjoy Rádió idõközben piacvezetõvé vált a megyeszékhelyen és környékén. E tény pedig igazolja, hogy a temetkezési vállalat rádióra való elcserélése mögött nem csak gazdasági, hanem politikai okok húzódtak meg. Amennyiben a felperes önkormányzat megnyeri a polgári pert a Törzsök-házaspár ellen, az egyenleg szinte nulla lesz. Ekkor elmondhatják majd, ingyen kaptak egy rádiót, miközben a temetkezési szolgáltatás üzemeltetésének terhét is levetették magukról.

Szemán László

Élet a halál után az interneten

Az interneten számos adat és információ gyûlik össze rólunk: akik fórumozunk, levelezõlistára írunk, blogot vezetünk, személyiségünk apró morzsáit hintjük el a világhálón. De mi történik mindezzel - és hozzáféréseinkkel, elõfizetéseinkkel -, ha meghalunk?

Személyes weboldal a hobbinkkal, érdeklõdési körünkkel, fényképek a kutyával, baráttal, barátnõvel. Blog a legintimebb gondolatainkkal, levelezõlista a véleményünkkel. Webes e-mail cím, benne az összes fontos levelünkkel. Elõfizetések, szolgáltatások, melyek majd egyszer, halálunk után mind-mind utánunk maradnak, kvázi internetes - vagy digitális - hagyatékként. Nicknév ide vagy oda, sokan tudhatják kik vagyunk, mivel foglalkozunk, hiszen van, aki kihasználja az internet adta anonimitást, ám van, aki csak a kommunikációs lehetõséget látja a világhálóban és saját nevét viselve szörföl. Halálunk után mindaz, amit mondtunk, létrehoztunk a hálón, az online elérhetõ marad. Kérdés, hogy családunk, örököseink örülnek-e ennek, hogy viselik, hogy innen-onnan elõkerül egy-egy korábbi hozzászólás, fénykép, mintha élnénk.

Honlapok, e-mail címek

Egy honlap esetében nem nehéz annak tartalmához hozzáférni (azaz ha a böngészõben látjuk az oldalt, el is menthetjük), ám nehezebb a helyzet, ha egy hozzátartozó törölni szeretné mindazt, amit az elhunyt még életében feltett oda. Más a helyzet a levelekkel, hiszen egy e-mail címen õrzött régi levelekhez - akárcsak az újakhoz - csak az fér hozzá, aki ismeri a jelszót. Az örökösöknek - ha egyáltalán érdeklõdnek a virtuális hagyaték iránt -, sokszor nincs könnyû dolguk. Az internetezõk többsége ingyenes szolgáltatásokat használ, és úgy tûnik itt a legnagyobb a különbség a hagyatékkal kapcsolatban, hiszen nincs írásbeli szerzõdés, csak az internetes regisztráció.

Holtbiztos üzlet 2.

Mi vár ránk a halál után? - új távlatok a temetkezésben A temetkezési szertartások menete felekezeti és anyagi szempontból eltérõ lehet. A hvg.hu utánajárt, hogyan zajlik a légi temetés, illetve a végsõ búcsú egy katolikus és egy ortodox zsidó közösségben, mindemellett az eddig kevéssé ismert, "negyedik" típusú - hamvasztásos - temetkezési módról is szót ejtünk.

Sorozatunk elsõ részében utánanéztünk a budapesti sírhelyáraknak és temetési költségeknek. Az elhunytat végsõ akaratától vagy a család döntésétõl függõen polgári vagy egyházi szertartás keretében búcsúztathatják. A polgári szertartás tizennégyezer forintba kerül, ezért az összegért a hozzátartozók azt is eldönthetik, hogy versben, kórus- vagy akár zenekari kísérettel emlékezzenek meg szerettükrõl.

"A temetési szertartásnak nálunk nincs elõre megszabott ára, a hitközségi díj befizetésével mindenki kivívja a jogot, hogy méltó búcsúzatásban részesüljön - avatott be kis közösségük alapelveibe Paskesz Tamás, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség tagja. Az immáron 140 éve fennálló közösség életében - mely napjainkban mindössze 60 tagot számlál - az izraelita törvények szerint zajló temetés fontos szerepet tölt be. A szertartás megszervezésével a hitközség Szent Egylete, a Chevra Kadisa foglalkozik, lebonyolítását pedig a közösség egy tagja - mondjuk a rabbi is végezheti. Míg a keresztény szertartás szerinti búcsúztatásra általában a halálesetet követõ elsõ vagy második héten kerül sor, addig az zsidó szokások szerint a halottat minél elõbb, lehetõleg még elmúlása napján el kell temetni. "Amíg ugyanis a testet nem helyezik méltóképpen nyugalomra, addig a lélek sem talál megnyugvást"- magyarázta Paskesz Tamás. A hitközség tagjait ma már egyetlen fõvárosi temetõben, Rákoskeresztúron temetik. Hogy valóban békében nyugodjanak, arról a törvények gondoskodnak: ezek szerint ugyanis a sírhely örökre szól. " Ennek természetesen ára van, de ha a hitközség által kért összeget valaki sokallja, akkor is eltemetjük az elhunytat "- tájékoztatott Paskesz Tamás. Szerinte a nyughely megváltásánál nagyobb gondot jelent, hogy akadnak olyanok, akik csak azért akarnak haláluk után zsidó temetõben pihenni, mert felmenõik ott fekszenek, nem pedig azért, mert hitbéli meggyõzõdésük ezt diktálja. A fõvárosban számtalan nagy múltú, patinás zsidó temetõ rejtõzik, ezek döntõ többségében azonban már - helyhiány miatt - nem temetnek. A Csörsz utcai ortodox zsidó sírkert a XX. század derekáig a fõvárosi izraelita "elit" közkedvelt temetkezési helye volt, itt nyugszik sok más tiszteletben álló polgár mellett Reich Jaakov Koppel ortodox fõrabbi is. Ezzel szemben a Dohány utcai zsinagóga udvarán a második világháború idején több ezer halottat helyeztek közös sírba.

Mi vár ránk a halál után? - új távlatok a temetkezésben
2. Méltó búcsú az izraelitáknál
3. Levegõbõl csontkamrába

László Éva Lilla

2005. után újra összeáll a TEMEXPO csapata. 2007. május 18-19-én nyitja kapuit a kiállítással egybekötött Kongresszus.
A komoly hazai és nemzetközi visszhang miatt sokan jelezték részvételi szándékukat mind Magyarországról, mint külföldrõl. Terveink szerint a kiállítás alapterülete közel duplájára no, és társaságunk sokkal többet kíván költeni a kiállítás népszerûsítésére és promóciójára azzal a céllal, hogy ez által még több látogató egyre több országból érkezzen városunkba. A kiállításon szakmai fórumokat is szervezünk, melyek elõadói és résztvevõi az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület, a Magántemetkezési Vállakozók Szövetsége, a Temetokertészek és Fenntartók Egyesülete és a Nemzeti Kegyeleti Bizottság.

Csalás miatt jelentették fel a szegedi önkormányzat temetkezési cégének vezetõjét Több tízmillió forint értékû adócsalás, sikkasztás és hûtlen kezelés miatt tett feljelentést a szegedi önkormányzat érdekvédelmi megbízottja a városi tulajdonú Szegedi Testamentum Kft. ügyvezetõje ellen. A temetkezési cég, - amely a város legnagyobb temetõit is üzemelteti - többmillió forintot költött külföldi utazásokra, versenykajakot vett az egyik alkalmazott gyermekének, csaknem egymillió forintért könyvet adott ki, holott a könyvkiadás nem szerepelt tevékenységi körében, és havi százezres nagyságrendû összegért foglalkoztatott külsõ szakértõt, akinek a munkáját egyetlen dokumentummal sem tudják igazolni. A Szegedi Városi Ügyészségre csütörtökön érkezett a feljelentés, keddre várható a nyomozást elrendelõ vagy megtagadó döntés. Megtette elsõ hivatali feljelentését az ország egyetlen lakossági érdekvédelmi megbízottja, vagy más nevén önkormányzati ombudsmanja Szegeden. Csapó Balázs önkormányzati képviselõi megbízatásáról lemondva több mint két éve vállalta el köztisztviselõként a feladatot. Két éve kezdett átfogó vizsgálatba, elsõsorban az önkormányzati tulajdonú cégek gazdálkodását ellenõrzi. Csapó Balázs mint önkormányzati köztisztviselõ, kérte, hogy a városházán tarthassa meg pénteken azt a sajtótájékoztatót, amelyen a feljelentést nyilvánosságra hozta, ám a polgármesteri titkárság kérésére mégsem az önkormányzat épületében, hanem annak a civil szervezetnek - a Szegedért Egyesületnek - a székházában találkozott az újságírókkal. Arra a kérdésre, hogy más önkormányzati cégeknél talált-e szabálytalanságot, Csapó Balázs kitérõ választ adott. Azt azonban hozzátette: reméli, hogy nem kell több feljelentést tennie, hanem az általa készített jelentések alapján az önkormányzat vezetése a jövõben megteszi a szükséges lépéseket

Életének hetvenedik évében elhunyt Bartis Ferenc költõ, író, újságíró, a Magyar Írószövetség tagja; errõl a szervezet tájékoztatott. Bartis Ferencet június 9-én érte a halál; temetésérõl késõbb intézkednek - közölték. Bartis Ferenc 1936. július 4-én született a romániai Szárhegyen; újságíró-szerkesztõ volt a Bukarestben megjelenõ Falvak Népénél, a Marosvásárhely és Csíkszeredán kiadott Hargitánál és a marosvásárhelyi Új Életnél, Sütõ András mellett. Tíz évet ült román börtönökben, 1984-ben megfosztották román állampolgárságától, azóta Budapesten élt, 1988 és 1989 között a Magyarok, 1990-tõl A Céh címû folyóiratok fõszerkesztõje, a Ring munkatársa volt. Bartis Attila író édespaja. Munkásságát a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével és az '56-os Forradalom Hõse kitüntetéssel is elismerték. Fõbb mûvei: Konok szeretet (1970), Kegyetlen szépség (1975), Fohászok és titkok föltámadás elõtt (1996), Ellopták a világ lelkét (1998), Rovások az idõ mestergerendáján (1998), Akarjatok élni szabadon (1999), Fekete tûzijáték (2003), A kényszerhelyzet mûvészete és a mûvészet kényszerhelyzete (1994), Az összmagyar eszme (2005).

Rendhagyó temetõre bukkantak a római katakombák restaurálása közben, ahol a sírkamrákban több mint 1000, díszes tógába öltöztetett csontvázat találtak - jelentette be a római régészeti hatóság. A római katakombák fõfelügyelõje, Raffaella Giuliani a vatikáni rádióban adott interjújában elmondta, hogy a temetõre 2003-ban véletlenül bukkantak rá, amikor a szakértõk Szent Péter és Marcellinus nagyközönségtõl elzárt katakombáját restaurálták Róma dél-keleti részén, az ókori Via Labicana vonalán. A régészek akkor az egyik festett fal mögött elõbb egy nagyobb termet, majd több kisebb, hasonló méretû szobát találtak. Ezek nem a szokásos galériás, vagy hálófülkés temetõk voltak, hanem nagy termek tele csontvázakkal. Az arany hímzéses elegáns ruhákba öltöztetett holttesteket gondosan lepedõkbe csavarták, és mésszel borították. Giuliani elmondta, hogy voltak olyan testek, ahol a balzsamozás maradványait is megtalálták. A föld alatti termek a második századból - jóval a katakombák elõttrõl - származnak, és valószínûleg keresztényeket temethettek oda, a szakértõk szerint feltehetõleg természeti katasztrófa vagy járvány pusztítása után. A pontos vizsgálatok lezártáig azonban azt sem zárják ki, hogy egy tömeges keresztényüldözés kivégzettjeit rejti a sír. Az ásatás részleteirõl június végén az ásatást végzõ pápai régészeti hatóság (Pontificia Commissio de Sacra Archaeologia), az Ecole Francaise és a Bordeaux-i Egyetem szakemberei számolnak majd be.

Egy II. világháborús gránátot, amellett pedig egy feltehetõen szintén világháborús szovjet katona maradványait találták meg hétfõ délután Pécsett, az egyik bevásárlóközpont közelében, a 6-os fõút mellett. A lövedék gyújtószerkezete sértetlen volt, ezért a tûzszerészek még este felrobbantották A gránátot délután három órakor találták meg az áramszolgáltató munkatársai árokásás közben. Értesítették a rendõrséget, akik a budapesti tûzszerészeket riasztották. A tûzszerészek este hét órakor érkeztek meg a baranyai megyeszékhelyre; elszállították a gránátot egy homokbányába és felrobbantották. Az árokban talált emberi maradványokról a szakértõ megállapította, hogy ötven évvel ezelõttiek, a ruházatból pedig valószínûsítette, hogy a "titokzatos holttest" egy szovjet katonáé lehet. Petrik Csaba, a Pécsi Független Hírügynökségnek elmondta: a tûzszerészek szerint elképzelhetõ, hogy több gránát is van a környéken, ezért a csontokat egyelõre nem tudják eltávolítani a gödörbõl. Fémdetektorral próbálták felkutatni a többi esetleges gránátot, de egy közelben futó nagyfeszültségû vezeték miatt a detektorral nem tudták feltérképezni a terepet. A Temetkezési Vállalat szakemberei a kiemelés után megvizsgálják a maradványokat, és ha a csontok valóban egy szovjet katonáé, akkor a pécsi temetõ szovjet katonai parcellájában, az Ismeretlen Katona Sírjánál helyezik õket végsõ nyugalomra.

Egy norvég temetkezési cég levélben ajánlotta egy nõnek, hogy nevét sírkõbe vésik. Solveig Gronstad felháborodott, amikor kézhez vette a morbid levelet, melyben már a szolgáltatás árát is feltüntették. Bár a 75 éves asszony már benne van a korban, mégis jól érzi magát, és egyelõre korainak tartja a sírkõrendelést. A temetkezési cég elnézést kért, arra hivatkozva, hogy valószínûleg névazonosság miatt követhették el a baklövést.

A végsõ útra kedvenc csapatukra emlékeztetõ koporsókban indulhatnak a Buenos Aires-i sztárcsapat megszállott drukkerei, miután a vállalkozó felajánlotta: egy normál koporsó áráért a Boca Juniors színeire festeti a halotti ládát, ha valamelyik szurkoló ezt igényli - írta a BBC. "Nem szerettünk volna tiszteletlenek lenni, de úgy véljük, hogy mindenkinek joga van arra a temetésre, amelyre vágyott" - mondta Fernando Garcia temetkezési vállalkozó. Eddig hatan rendeltek kék-sárga koporsót, de közülük azóta csak ketten haltak meg. A többieknek elvben még bõven van idejük addig, amíg befektetik õket a szerzeményükbe: közülük az egyik koporsós rajongó csak 24 éves. A fiatal szurkoló részletekben fizeti a 130 ezer forintnak megfelelõ vételárat.

Egyre nagyobb üzlet a koporsógyártás Magyarországon, annak ellenére, hogy a lakosság várható élettartama, valamint az urnás temetkezések aránya is nõ - írja a Magyar Hírlap. A magyar gyártók feleannyiért készítenek minõségi koporsókat, mint nyugati társaik. Az árversenyben a hazai gyártóknak cseh, szlovák és lengyel vetélytársakkal kell számolniuk. A két legnagyobb magyarországi koporsókészítõ cég 2006-ban 16 ezer koporsóra kapott megrendelést Nyugat-Európából.

A debreceni temetkezési vállalkozók bálján ismerkedett meg Németh Kristóf a legújabb barátnõjével. Az esemény egy hónappal ezelõtt történt, amelyre a Barátok közt szereplõje eleinte nem akarta elfogadni a felkérést. A Színes Bulvár Lap szerint mégis meggyõzték, majd a bálon ismerkedett meg a harmadéves debreceni orvostanhallgatóval, akinek a neve a sajtóban csak Niki. A kapcsolatukról egyelõre egyikük sem nyilazkozott.

Elsõ hallásra talán morbid némileg, de ha csinálja az ember, akkor kikapcsolódás a Budapesti Temetkezési Intézet ismeretterjesztõ programja: irodalmi és történelmi séta diákoknak a Fiumei úti sírkertben. A szabadtéri történelemóra ötlete nem új, a hetvenes évekig nyúlik vissza. Árnyalatnyi, bár nem jelentéktelen különbség, hogy akkoriban az ilyesmi még jól festett a brigádnaplóban. A leporolt ötletre valami okból nem haraptak rá egybõl az iskolák, de a szétküldött "felszólítás" végül csak megmozdította õket: tavaly hétezer látogatót kalauzoltak körbe, az idén pedig már mintegy húsz tanintézet élt a lehetõséggel. - Ha kérik, adunk idegenvezetõt, de olyan csoportok is jönnek, amelyek már határozott elképzeléssel érkeznek - meséli Harsányiné Székács Ágnes temetõigazgató. Olyasmivel például, mint a héten is, amikor egy honismereti akadályverseny feladványai segítségével térképezték fel a sírkert jeles személyiségeinek nyugvóhelyeit. A Fejér megyébõl érkezett szabadegyházi iskolások viszont ragaszkodnak a hagyományos keretekhez, vagyis Kovács Árpád mauzóleumõr szakértelméhez. Õk különben visszatérõ vendégei a sétáló történelemóráknak. Minden évben eljönnek, hogy az iskolának nevet adó Kossuth Lajos mauzóleumát megnézzék. Mindig hoznak virágot is. Õk hoznak. Harsányiné tapasztalata szerint ugyanis a vidékrõl érkezõ iskolások hamarabb találják meg a helyhez illõ viselkedés formáit, és fegyelmezettebbek is, mint fõvárosi társaik. A másfél órás séta a Nemzeti Pantheon elsõ nagy személyiségénél, Vörösmarty Mihálynál kezdõdik. Itt máris megtudjuk, hogy nem a sírkõfaragó feledékenysége vagy spórolási vágya miatt szerepel a fejfán a Mihál név, hanem mert barátai hívták így tréfásan a költõt. Az elsõ temetéseket 1849-ben tartották a kerepesi földeken elkerített sírkertben. Akkoriban hatezer aranytallért - egy szerényebb sarokház árát - kóstált egy sírhely, így nem csoda, ha inkább a módosabb családok temetkeztek ide. És persze a haza nagyjai. Arany János síremlékénél kiderül, hogy már korai versében megjövendölte (vagy elõírta): tölgyfák alatt lel (vagy leljen) majd végsõ nyugalomra. Károlyi Mihály mellett már csak elsuhan a csoport, hogy Kossuth bizánci stílusban épült síremlékénél táborozzon le. Az ónixtáblákból készült szarkofág, mint megtudjuk, csak úgy vészelhette át a második világháború zabrálásait, hogy a féldrágakövet márványnak nézték, s így nem törték darabokra. A síremlék elõtti párducok minél hitele- sebb megformálása érdekében Stróbl Alajos pedig az állatkertbe is kiköltözött. És innen már szinte záporoznak az érdekesebbnél érdekesebb információk és történetek. Csak azt sajnáljuk, hogy nem vagyunk történelemórához öltözve: viharos, hideg szél söpri a száraz leveleket. Ez persze kikezdi a hol érdeklõdõ, hol csupán a lógásnak örvendezõ hallgatóság figyelmét. Pedig ekkor már az is kiderül, hogy mi a közös Jókai Mór és Antall József sírhelye között. Az utókor ugyanis egyik esetben sem vette figyelembe az elhunyt kérését: a kért szerény sírhely köré monumentális emléket állított. Felvilágosítanak aztán arról is, hogy Horger Antal már megint szemmel tarthatja József Attilát: a költõ harmadik sírhelye ugyanis néhány méterre fekszik "az egyeteme fura urá"-étól. Batthyány Lajos kapcsán a ferences rendiekrõl beszél az idegenvezetõnk, akik lefizették a császári hivatalnokokat, és a tetemet a kiegyezésig rejtegették, majd arról, hogy Bethlen István földi maradványaiból csak néhány marék föld s pár csontdarab került haza a Szovjetunióból. Több órát, de akár egy egész napot is el lehetne tölteni ezen az ötvenhat hektáron, tárja szét a karját Kovács Árpád. Csak legyen, aki bírja. A mûvészparcellára ugyanis már nem volt kíváncsi senki.

Egy II. világháborús gránátot, amellett pedig egy feltehetõen szintén világháborús szovjet katona maradványait találták meg hétfõ délután Pécsett, az egyik bevásárlóközpont közelében, a 6-os fõút mellett. A lövedék gyújtószerkezete sértetlen volt, ezért a tûzszerészek még este felrobbantották A gránátot délután három órakor találták meg az áramszolgáltató munkatársai árokásás közben. Értesítették a rendõrséget, akik a budapesti tûzszerészeket riasztották. A tûzszerészek este hét órakor érkeztek meg a baranyai megyeszékhelyre; elszállították a gránátot egy homokbányába és felrobbantották. Az árokban talált emberi maradványokról a szakértõ megállapította, hogy ötven évvel ezelõttiek, a ruházatból pedig valószínûsítette, hogy a "titokzatos holttest" egy szovjet katonáé lehet. Petrik Csaba, a Pécsi Független Hírügynökségnek elmondta: a tûzszerészek szerint elképzelhetõ, hogy több gránát is van a környéken, ezért a csontokat egyelõre nem tudják eltávolítani a gödörbõl. Fémdetektorral próbálták felkutatni a többi esetleges gránátot, de egy közelben futó nagyfeszültségû vezeték miatt a detektorral nem tudták feltérképezni a terepet. A Temetkezési Vállalat szakemberei a kiemelés után megvizsgálják a maradványokat, és ha a csontok valóban egy szovjet katonáé, akkor a pécsi temetõ szovjet katonai parcellájában, az Ismeretlen Katona Sírjánál helyezik õket végsõ nyugalomra.

2006. március 18.

Kiszel Tünde kijött a kórházból, most otthon lábadozik, miután sajnálatos módon elveszítette a kisbabáját. Ám a mûsorvezetõ nem tud zavartalanul pihenni a tragédia után, ugyanis a napokban közeli rokona halt meg, az õ temetésére készül. Néhány napja lapunk is megírta, hogy Kiszel Tündét váratlanul kórházba szállították, Tünde ugyanis rosszul lett. Nõvére akkor csak annyit mondott, hogy nagy a baj, részleteket azonban nem árult el. Azóta kiderült, miért kellett Tündének hirtelen kórházba mennie. A lapok hetek óta cikkeztek arról, hogy Tünde gyermeket vár fiatal kedvesétõl, Kondor Csabától. A tetemes korkülönbség ellenére a pár felhõtlenül boldognak látszott, minden társasági eseményen, így az Operabálon és a Filmszemle megnyitó ünnepségén is kéz a kézben mutatkoztak. Nagyon szerették volna, hogy a kis Donatellának testvérkéje szülessen, ám a sors nem így akarta. Tünde nagyon nehéz helyzetben van most, hogy kijött a kórházból, ugyanis újabb tragédiával kellett szembenéznie: egy közeli hozzátartozóját is elveszítette.

2006. március 18.

Tragikus körülmények között kezdõdött a nõi vízilabda Bajnokcsapatok Európa Kupája dunaújvárosi középdöntõjének nyitánya, ugyanis csütörtök este elhunyt az olasz Orizzonte Catania korábbi menedzsere, Guido Sapuppo. Gyászszünettel kezdõdik a magyar bajnok Dunaújvárosi Fõiskola-ELCO és a francia Nancy Bajnokcsapatok Európa Kupája-mérkõzése péntek este, miután a torna olasz résztvevõjének volt edzõje csütörtök este váratlanul elhunyt. A magyar csapat sajtóreferense, Szóládi Zoltán szerint a hatvanas éveiben járó Guido Sapuppónak hirtelen megállt a szíve, s a helyszínre érkezõ mentõk már nem tudták megmenteni az életét. A dunaújvárosi és az olasz csapat illetékesei gondoskodnak a néhai menedzser hazaszállításáról.

2006. március 18.

Súlyos közúti balesetet szenvedett Szabó Sándorné, az esélyegyenlõségi minisztérium helyettes államtitkára. A rendõrség közlése szerint életét vesztette Gáspár Károly, a minisztérium egyik fõosztályvezetõje, valamint a gépkocsi vezetõje, s életveszélyes sérüléseket szenvedett egy további minisztériumi dolgozó az 51-es fõúton, amikor a tárca gépkocsija összeütközött egy teherautóval. A tehergépkocsi Dunavecse felõl haladt és eddig még ismeretlen okból áttért a menetirány szerinti bal oldalra, ahol frontálisan ütközött a minisztérium személygépkocsijával, melyben négyen utaztak. Szabó Sándornét, a minisztérium szociálpolitikai helyettes államtitkárát súlyos, életveszélyes állapotban mentõhelikopter szállította kórházba, a fõosztályvezetõ és a gépkocsi vezetõje a helyszínen életét vesztette. A negyedik utast, a minisztérium dolgozóját, egy fiatal nõt súlyos sérülésekkel, sokkos állapotban szállították kórházba a mentõk, míg a tehergépkocsi vezetõje, egy 44 éves budapesti lakos nem sérült meg - tette hozzá Hortobágyi István õrnagy. Az 51-es út érintett szakaszán teljes útzár van a helyszíni szemle miatt.

2006. március 18.

Ismét gyászol a magyar sport. Legendás sportdiplomata távozott örökre. Monte Carlo-i otthonában tegnapra virradóra elhunyt - információk szerint gyomorrák vitte sírba - Gyulai István, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség(IAAF) fõtitkára. A 62 esztendõs sportvezetõt álmában érte a halál. A egykori magyar bajnok atléta, a népszerû tévériporter, mûsorvezetõ temetésérõl késõbb intézkednek. A Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Atlétikai Szövetség és a Magyar Televízió saját halottjának tekinti Gyulai Istvánt. Tudtuk, hogy beteg, hiszen családtagjai egy hete közleményt adtak ki errõl. Abból tájékozódhattunk arról, hogy Gyulai úr - kimerültségre hivatkozva - egy idõre visszavonul a munkavégzéstõl. IAAF-tisztségérõl azonban nem mondott le. Ez utóbbi tényt egyébként korábban fia, Miklós, a minap a torinói olimpián szerepelt bobválogatott csapatvezetõje is megerõsítette. Igyekeztünk kapcsolatba lépni gyászoló családdal, ám a Monte Carlo-i telefonok hallgatnak... Nyilatkozott az IAAF szenegáli elnöke, Lamine Diack.

2006. február 24.

Bánka Kristóf a Fót futballistája volt, de korábban játszott az Újpest, az MTK, BKV Elõre, a REAC és a Nyíregyháza csapataiban is. 19 NB I-es találkozón szerepelt, ezeket a találkozókat az Újpest és a Nyíregyháza csapataiban vívta, 1 gólt szerzett. A rendkívül tehetséges játékos csatár, vagy baloldali középpályás poszton szerepelt, ballábas, rendkívül technikás, jól cselezõ játékos volt, az utánpótlás-válogatottakban sokszor szerepelt. Egy korosztályban játszott a most is MTK-s Cvitkovics Péterrel, az azóta eligazolt Horváth Leventével és Kanta Szabolccsal, utóbbival versenyben volt a csatárposztért, amikor az MTK-ban elindult a fiatalítás. Õserõként tartották számon, rendkívül jó fizikumú, erõs alkatú futballista volt, ezért is érthetetlen, hogy miként kaphatott szívinfarktust. Valamivel több mint két évben belül õ a harmadik magyar futballista, aki tragikusan fiatalon halt meg. Fehér Miklós 2004 januárjában a pályán, Zavadszky Gábor 2006 januárjában ciprusi otthonában vesztette életét. Fehér Miklóst a szíve vitte el, Zavadszky egy sérülést követõ tüdõembólia következtében hunyt el. Dárdai Pál testvére, Balázs még korábban hunyt el, szintén a futballpályán. Bánka Kristóf adottságai lehetõvé tették volna, hogy visszatérjen az elsõ osztályba, szülei mindenben támogatták, a szemük fénye volt.

2006. február 24.

Megyeri úti temetõben búcsúztatták a fiatal játékost.

Még egy hónap sem telt el 24. születésnapja óta, amikor jött a váci lehetõség: a másodosztály Keleti-csoportját toronymagasan vezetõ Vác csapata a debreceni teremtorna vasárnapjának délelõttjén tesztelte a középpályást. Az már soha nem derült ki, hogy megfelelt-e a próbajátékon, ám tény, Bánka Kristófnak határozott célja voltak a Váccal: ismét az élvonalban szeretett volna szerepelni, és erre a feljutásra aspiráló gárdánál fél múlva lett volna esélye. Azt sem tudhatta már meg soha, hogy a megannyi korábbi játszótársat és jó barátot felvonultató REAC nyerte vasárnap délután a debreceni teremtornát. Ráadásul éppen Kristóf nevelõegyesülete és elsõ élvonalbeli csapata, az Újpest elleni meccsen biztosította be a gyõzelmet a palotai gárda, ám Kristóf ezen a meccsen már odafentrõl szurkolt két legkedvesebb csapatának. Alig két hete, február 5-én szívinfarktus vitte el Bánka Kristóf 24 éves labdarúgót, aki pályafutása során az Újpest és a REAC mellett a Fót, a BKV, a Nyíregyháza, és az MTK csapataiban szerepelt. Pályafutása során 19 élvonalbeli meccsen szerepelt, ezeken egy gólt lõtt - a Nyíregyháza játékosaként a Honvéd kapuját vette be szabadrúgásból. Bánka Kristófot pénteken délután helyezték örök nyugalomra a Megyeri úti temetõben .

2006. február 24.

A jászberényi tûzoltók kollégájuk családjának megsegítésére számlát nyitottak egy helyi bankban. Mint ismert, február 16-án este háromnegyed kilenc tájt a 32-es út 24. km szelvényében, Pusztamonostor külterületén - káresethez vonulás közben - a jeges úton megcsúszott és árokba borult a jászberényi hivatásos önkormányzati tûzoltóság Mercedes 4000-es tûzoltófecskendõje. A balesetben Sipos János tûzoltó a helyszínen életét vesztette. Hárman 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedtek, egyiküket bordarepedéssel szállították el a mentõk, õ jelenleg már otthonában lábadozik. Két másik tûzoltó kéztörést szenvedett, egyikük keze a kocsi alá szorult, õt kétszer mûtötték, további rehabilitációra is szüksége lesz, de mindketten elhagyhatták már a kórházat. A Nagy István tû. alezredes, jászberényi tûzoltóparancsnoktól kapott tájékoztatás szerint a könnyû, zúzódásos sérüléseket szenvedett tûzoltók nemsokára ismét munkába állnak

2006. február 24.

Felfüggesztették a múlt év júniusában, a Kozma utcai zsidó temetõben meggyalázott sírok ügyében indult nyomozást. Az elkövetõket nem sikerült megtalálni, bár rendõrök az összes szálat végigjárták. Amennyiben újabb információ merülne fel, akkor hivatalból folytatják az eljárást - közölte a rendõrség. Múlt év június 15-én összesen 132 sírt rongáltak meg a Kozma utcai temetõben.

2006. február 12.

Fel-felnevetett koporsójából, majd felült és vizet ivott Halász Péter. A halálos beteg mûvész a Mûcsarnokban rendezte meg saját temetését hétfõn késõ este. Több százan érkeztek, megrendült arccal követték a nem mindennapi szertartást. A megjelenteknek végleg el kellett búcsúzniuk Halász Pétertõl, aki ma elutazik Amerikába, és már nem jön vissza többé.

2006. február 12.

A múlt hétfõn éjszaka a Mûcsarnokban saját temetését megrendezõ Halász Péter egyik alapítója volt annak az emigráns magyarokból verbuválódott avantgárd, polgárpukkasztó színháznak, amely Squat Theatre néven az 1970-1980-as évek fordulóján aratott azóta is emlegetett világsikert.

2006. január 2.

Életének 76. évében váratlanul elhunyt Krizsán József, a Magyar Labdarúgó Szövetség korábbi fõtitkára. A Szolnokról indult kapus 1973 és 1982 között töltötte be az MLSZ fõtitkári tisztségét, majd az MTK VM-nél dolgozott, és 1988-ban a budapesti egyesülettõl ment nyugdíjba. Munkáját az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) is elismerte: évekig tevékenykedett az UEFA sajtóbizottságának tagjaként. Az MLSZ saját halottjának tekinti Krizsán Józsefet, temetésérõl késõbb intézkednek.

2006. január 2.

Az elmúlt hetekben, mintegy két és fél ezer urnafülkét ürítettek ki a szegedi Belvárosi temetõben. A hozzátartozók egy része nem is tud errõl, mint ahogy arról sem, hogy szeretteik hamvait rövidesen szétszórják. A temetkezési társaság igazgatója szerint törvényesen jártak el, ugyanis figyelmeztetõ táblákat helyeztek el a temetõben: akinek lejárt az urnabérleti szerzõdése, az sürgõsen hosszabbíttassa meg. A kiürített 2600 urnafülke között olyan is volt, amelynek a bérlete már tíz, tizenöt éve, vagy még régebben lejárt - mondta el Hódi Lajos, a Szegedi Temetkezési Kft. igazgatója. Hangsúlyozta: a hozzátartozókat az elõírásoknak megfelelõen, újságokban megjelent közleményben tájékoztatták, valamint a temetõben is elhelyeztek tájékoztató táblákat. Az igazgató elismerte: a hamvakat szétszórják, ami szerinte közös sírnak tekinthetõ.

2005. november 27.

Budapesten január 1-jétõl 5,9 százalékkal emelkedik az ivóvíz, 5,85 százalékkal a csatornahasználat díja, a csatornázatlan területeken pedig 5,9 százalékkal kell többet fizetni a szennyvízszippantásért - döntött tegnap a fõvárosi közgyûlés. A szemétszállítás 5,7, a temetkezés 5,6 százalékkal drágul. A kéményseprés díja 4,2 százalékkal nõ, de ez utóbbi esetében az általános forgalmi adó 5 százalékkal csökken. A távfûtés lakossági ára nem változik. A tömegközlekedési tarifák 10 százalékkal emelkednek. Egy jegy 185, a havi bérlet 6900, a nyugdíjas- és tanulóbérlet pedig 2600 forintba kerül januártól.

2005. november 27.

Mindenszentek ünnepe és a Halottak Napja eszünkbe juttatja azt, hogy hozzátartozóink halála esetén sokszor irreálisnak érzett anyagi terhet jelent a végsõ búcsú. Az olcsóbb fõvárosi temetés is drágának számít vidéken. Sajnos, a temetéseknél is érvényesül az a szabály, hogy nálunk a verseny nemhogy csökkentené, hanem éppen emeli az árakat. Magyarországon ma a temetõk üzemeltetése, mintegy 5 milliárd forintba kerül évente, azonban ez a pénz szakemberek szerint hiányzik a szakmából. A legjellemzõbb, hogy a tulajdonos önkormányzat fedezet híján átadja a fenntartást és üzemeltetést egy olyan vállalkozásnak, amely temetési szolgáltatást is végez. Ilyen vállalkozásból közel 500 van az országban, Budapesten 25 mûködik. Bár elsõre ellentmondásosnak tûnik, de a piacon tapasztalható hatalmas konkurenciaharc ellenére az árak nem csökkennek, hanem emelkednek. És hogy miért? Az emberek többsége, ha már sor kerül rá, a temetõhöz vagy az azt üzemeltetõhöz fordul a temetés elintézése miatt. Vagyis a szolgáltatóknak érdekük, hogy õk legyenek ott, ezért még akkor is elvállalják a sírkertek üzemeltetését, ha az veszteséges. Márpedig három hazai város, köztük Budapest kivételével ez így is van. Az üzemeltetési ráfordítást pedig csak úgy lehet kigazdálkodni, ha drágábban adja a szolgáltatásokat. Ez hajtja fel az árakat, amelyet azután minden cég többé-kevésbé követ a nagyobb haszon érdekében. A temetések árai országosan is szóródnak, Budapesten például egy urnás temetés 120-170 ezer, vidéken 110-150 ezer forint között van, hagyományos sír esetén a fõvárosi 180-200 ezer forinttal szemben vidéken 150 ezer forinttól indulnak az árak, a felsõ határ 4-5-600 ezer forint, ebben is Budapest vezet.

2005. november 27.

A kivitelezõ csak ragasztást alkalmazott és eltekintett a biztonságosabb csapolásos technikától, ennek következtében a nehéz sírkõ könnyen elmozdult. Másfél év felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte pénteken a Szolnoki Városi Bíróság azt a sírkõkészítõt, akinek szakszerûtlen munkája miatt tavaly nyáron a tiszabõi temetõben meghalt egy három éves kisfiú. A tragikus eset 2005 július 22-én történt, amikor a kisfiú rokonaival kilátogatott a temetõbe. Amíg a nagynéni elment vízért, a gyerekek a sírhely mellett játszottak. Feltehetõen a kisfiú játék közben belekapaszkodhatott a szomszédos síremlékbe és az két mázsa súlyú kõ rádõlt. A gyermek olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy néhány percen belül meghalt. A rendõrségi vizsgálat az állapította meg, hogy a ledõlt sírkövet röviddel az eset elõtt állították fel. A Szolnoki Városi Bíróság a kõfaragót foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétségében mondta ki bûnösnek. A vádlottat másfél évi fogházbüntetésre, mellékbüntetésül 400 ezer forint pénzmellékbüntetésre és ugyancsak mellékbüntetésül 3 évre a kõfaragó szakképzettséget igénylõ foglalkozástól való eltiltásra ítélte. A szakértõi vizsgálat ugyanis megállapította, hogy a sírkövet nem a szakma szabályainak megfelelõ módon állították fel. A kivitelezõ csak ragasztást alkalmazott és eltekintett a biztonságosabb csapolásos technikától, ennek következtében a nehéz sírkõ könnyen elmozdult. A bíróság kimondta azt is: a vádlott a három év letelte után csak abban az esetben gyakorolhatja újra a szakmáját, ha ismét elméleti és gyakorlati szakmunkásvizsgát tesz. A bíróság kívánatosnak tartja a területet szabályozó jogszabályok szigorítását is. Ezt, azzal indokolta, hogy elmúlt idõszakban egyre több hasonló esettel lehet találkozni. Az ítélet nem jogerõs.

2005. november 27.

Egy tehéncsorda döntött le több síremléket az abaújszolnoki temetõben. A tehenek a szomszédos teleprõl szöktek meg, áttörték a villanypásztort és beszabadultak a sírok közé. Az állatok sok síremléket tönkretettek, és több tucatnyi tehénlepényt hagytak maguk után. A hozzátartozók a tanya tulajdonosától kérhetik, hogy fizesse meg a kárukat. A tehenek egy tucatnyi síremléket tettek tönkre a temetõben, ráadásul más módon is otthagyták a nyomukat a sírok között. A temetõbe látogatóknak ezért sûrûn kell kerülgetniük a tehénlepényeket. A temetõ mellett lévõ tanyán a falubeliek szerint mintegy 200 állatot tartanak. Valószínûleg nem figyeltek rájuk eléggé, és néhány tehén elszabadult a teleprõl. "Itt a tanya, ott volt egy villanypásztor, kint a gyepen, és abból kitörtek. Az akkumulátorról megy, ami lehet, hogy kimerült" - magyarázta Kovács Miklós. Így viszont a tehéncsorda könnyen áttörhette a villanypásztort, és szabad út vezetett a temetõbe, ami nincs körbekerítve. A károsult síremlékekben nyugvók hozzátartozóit a polgármester értesítette a történtekrõl. Õ szólt a rendõrségnek is. Eljárás azonban, úgy tudjuk, nem indult az ügyben. A hozzátartozók a tanya tulajdonosát perelhetik, hogy fizesse meg a kárukat. Korábban a tehéncsorda már a falu fõutcájának elején is garázdálkodott. Akkor azonban nem okoztak nagyobb problémát, csak lelegelték a füvet.

2005. november 27.

Népvándorlás kori magyar temetõre bukkantak Nagylakon Eddig kilenc, épségben maradt emberi csontvázat, fegyvermaradványokat és számos dísztárgyat emeltek felszínre a nagylaki Gregor Tajovszky líceum diákjai tanáruk, dr. Pavel Husarik irányításával a város határában végzett archeológiai feltárások során. Az Arad Megyei Múzeum régészei szerint az eddig részlegesen feltárt magyar temetõ még sok meglepetést tartogat a szakemberek számára. A helyi tanács anyagilag is támogatja a munkálatokat, a múzeum pedig vállalta a szakirányítást. A leletek vizsgálata során arra a következtetésre jutottak, hogy 10. századi magyar temetõre bukkantak. A temetkezési szokások, a sírokból felszínre került csontok és dísztárgyak egyértelmûen arra utalnak, hogy magyar temetõ nyomait tárták fel Husarikék, erõsítette meg az elmondottakat Kopeczny Zsuzsa régész, aki már egyetemi hallgató korában részt vett a Maros alsó folyása menti archeológiai kutatásokban. Összesen húsz honfoglaláskori sírt tártak fel a tavaly elkezdett régészeti kutatások alkalmával. A nagylaki leletek újra felhívják a szakemberek figyelmét e kutatások jelentõségére. A tárgyi emlékek sorsáról az Arad Megyei Múzeum dönt a késõbbiekben, jelenti a CENA hírügynökség.

2005. október 21.

November 8-án lesz Eörsi István temetése
Eörsi István Kossuth-díjas írót november 8-án búcsúztatják az óbudai temetõben. A súlyos betegségben, csütörtökön elhunyt írótól családja és tisztelõi az óbudai temetõ szóróparcellájánál vesznek végsõ búcsút. Eörsi Istvánt a Szabad Demokraták Szövetsége és a kaposvári Csiky Gergely Színház is a saját halottjának tekinti.

2005. október 21.

A József Attila-díjas író, újságíró, dramaturg nyolcvanhárom éves korában, hosszú betegség után hunyt el. Temetése november 9-én 14 órakor lesz Budapesten, a Fiumei úti temetõben. Kárpáty Gyula 1922-ben született Miskolcon. Zrínyi címû történelmi drámájáért 1954-ben József Attila-díjat kapott. 1956-ban Bessenyei Ferenc mellett a Sinkovits Imre elnökletével mûködött film- és színházmûvészek forradalmi bizottságának titkára volt; tevékenységéért késõbb háromnegyed évre a kistarcsai internáló táborba került.

Kárpáty Gyula huszonöt éven át a Bartók Gyermekszínház dramaturgja volt. Az utóbbi években az Országos Cigány Információs és Mûvelõdési Központ megbízott ügyvezetõ igazgatójaként is tevékenykedett; együttmûködést alakított ki a cigány értelmiséggel, kiállításokat, irodalmi esteket szervezett. Munkájáért 1994-ben Tolerancia-díjat kapott.

2005. október 21.

Három és félezer éves sírt tártak fel a régészek a Nógrád megyei Szurdokpüspökiben, s benne egy nõ és két gyerek csontjait találták meg - értesült az MTI az ásatásokat vezetõ régésztõl. Bácsmegi Gábor kiemelte, ebbõl a korszakból Nógrádban ez az elsõ hitelesen feltárt csontvázas temetkezés. A sír az úgynevezett halomsíros kultúrához tartozik, ami nyugatról jött be a Kárpát-medencébe, és a bronzleletek alapján valószínû, hogy a korai szakaszhoz tartozik. A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum régésze elmondta: a hármas temetkezés országosan sem gyakori. Az anya és két gyermeke feltehetõen egyszerre halt meg, ami arra utal, hogy komoly betegségben szenvedtek, az erõszakos cselekményt ugyanis nem valószínûsíti semmi. Mindenesetre majd antropológiai vizsgálat deríti ki, hogy mi lehetett a halál oka. A sírban három, a halotti leplet összefogó pecsétfejû tût is találtak, a régészek következtetése szerint a három holttestet egy lepelbe tették. A lelõhelyen késõ rézkori településrészeket is feltártak, ezek közül a legidõsebb 5000 éves. Nem fejtették még meg a megtalált, igen mély két sáncárok titkát, így nem tudják, hogy mi ellen védekeztek a faluban. Feltártak az egykori településeken mély, edénytöredékekkel, pattintott nyílhegyekkel és csonteszközökkel teli gödröket is, de a négy-ötezer évvel ezelõtti házak nem maradtak meg. Kemencés, földbe mélyített házakat csak a negyedik századból találtak, és az egyikben rábukkantak a deszkapadló maradványaira is - mondta a régész.

2005. október 20.

A szerkesztõség gratulál a Temetkezési verseny elsõ három helyezettjének:
1. Vas-megyei Temetkezési Vállalat
2. Budapesti Temetkezési Rt.
3. Somogy-megyei Temetkezési Vállalat

2005. október 07.

A Temetkezési versenyen történt

Magyarországon több mint félezer temetkezési cég, többségében egyéni és kisvállalkozó dolgozik, közülük is a legjobbak mérik össze tudásukat a Pécsett megtartott versenyben. Bár temetkezési kultúránk nem sokat változott, vagyis nyíltan továbbra sem beszélünk a gyászról, a kegyeleti szolgáltatás mégis sokat fejlõdött az elmúlt években - mondja a szervezõ Pécsi Temetkezési Vállalat igazgatója, Petrik Csaba.

Petrik Csaba:
- A temetkezés minõségében történt változás, ma már nagyon korszerû és kegyeletteljes módon hajtják végre a feladatukat a szolgáltatók.

Ezt szolgálja egyébként a nyár elején módosított temetkezésrõl szóló törvény is, mely több szigorítást rendelt el.

Prutkai János:
- Mind olyan szabályok, amelyek a kegyeletet garantálják, hogy az elhunytakkal méltóképpen bánjanak a szolgáltatók.

Prutkai János a Belügyminisztérium településüzemeltetési irodájának a tanácsosa elmondta, hogy a hazai kegyeleti szolgáltatók munkája már megfelel annak a temetkezéssel kapcsolatos uniós szabványnak, melyet most dolgoznak ki a tagállamok számára.

Prutkai János:
- Egy-két kisebb olyan elem van, ami Magyarországon még nem szokványos, de ahogy a magyar szolgáltatók a munkájukat végzik, az európai normának tökéletesen megfelel.